Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

29 XXVIII. A nő férjétől ideiglenes tartást nem követelhet, ha ő tagadta meg a házastársi kötelességnek teljesítését, és férjél indokolatlanul elhagyta. Az elhagyás után bekövetkezeti ténykörülmények nem lehetnek döntőek. Minthogy azonban a felebbezési bíróság ítéletében megállapította, hogy felperes a házastársi kötelesség teljesítését megtagadta és alperest mivel sem indokolt gyűlölet folytán elhagyta, e megállapított tényállásból pedig a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy pelperesnek különlakása jogilag indokolva nincs; s minthogy a felperesnek alperestől történt eltávozása után bekövetkezett ténykörülmények a jelen ügy elbírálásánál nem döntők: felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. (Kir. Guria II. G. 60/95. 1895. szeptember 25.) XXIX. A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás lévén irányadó, a felülvizsgálat megejthetésének előfeltétele, hogy a felebbezési bíróság ítéletében a megállapított tényállás belefoglalva legyen. (S. E. 197. 170. és 121. §§.) A tényállásnak hiányos megállapítása, mintán a felek kérelmének előadása után a felebbezési bíróság nyomban a per tárgyát képező jogvitának fejtegetésébe bocsátkozott, anélkül, hogy a tényállást előre bocsátotta vagy kijelentette volna, hogy elfogadja az első bíróság Ítéletében megállapított tényállást. A tényállásban indokolandó az is, hogy az eskü alatt kihallgatott félnek vallomása mi oknál fogva lett bizonyítékul elfogadva ? (S. E. 64. $.) A felebbezési tárgyaláson előadott, üj lényeges körülmények mellőzésének megállapítása, az ítélet hozatalát megelőzött szavazásnak iratszerű adatai folytán. (S. E. 197.