Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

3 részére a felebbezési eljárásban felmerült díj és költség megfizetésére sem volt kötelezhető. (Kir. Guria II. H. 4/95. 1895. május 22.) IV. Szabálytalanság ugyan, hogy első sorban nem a bizonyító félnek ellenfele hallgattatott ki, (S. E. í)f>. §.), de miután az esküre bocsátás iránt a bíróság a tanúk és mindkét félnek meghallgatása után határozott, az a szabálytalanság az ügy eldöntésére befolyással nincs. Részbizonyíték esetén a bizonyító fél bocsátható esküre. (S. E. 9(>. §. utolsó bekezdése.) Szabálytalanságot képez ugyan, hogy a peres felek személyes meghallgatásánál az 1893 : XVIII. t.-cz. 96. §. rendelkezéseihez képest előbb nem a bizonyító fél Sz. Márton ellenfele Sz. Mihály hallgattatott ki, miután azonban az eskürebocsátás iránt az eljáró kir. járásbíróság a tanuk és a felek meghallgatása után határozott, ezen szabálytalanság az ügy eldöntésére mi befolyással sincsen, másfelől, a mennyiben az ör. Sz. Márton által nyújtott részbizonyiték kiegészítésének esete forgott fenn, az eljáró kir. járásbíróságnak az idézett 96. §. utolsó bekezdése és a 64. §. értelmében a bizonyítékok szabad mérlegelésénél fogva jogában állott esküre magát a bizonyító felet bocsátani. K. J. és B. F. tanuk kihallgatása pedig szabályszerűen történt s vallomásuk bizonyító erejének mérlegelése a felülvizsgálati eljárás körébe nem tartozik. (Kir. Guria II. G. 4/95. 1895. április 17.) V. Az okirat tartalmának magyarázata csak annyiban szolgálhat felülvizsgálati okul, amennyiben a magyarázat az anyagi törvény szabályainak mellőzésére vagy téves alkalmazására vezethető vissza. Szerződés betű szerinti értelme szemben a felek akaratával. Hazai jogunk a szerződések elbírálásánál azt a megkülönböztetést, hogy azok nem a szigorú jog (jus l*