Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

xxxv teljesített fizetés, megállapodás szerint nem a kezesség tárgyát képező adósság törlesztésére fordíttatott GGX., 369. A hitelezők egyetemleges követelési joga esetén adós jogosítva van bármelyik hitelező elleni ellenkövetelését, valamennyi hitelező irányában beszámítani. LXXXVI., 108. 11. Foglaló. A foglaló a szerződés lényeges feltételének megszegése esetén vész el. LXXV., 92. A felek által foglalónak elnevezett összeg annak jogi minősítése alá nem eshetik, ha egyik fél irányában a foglaló jogi természetével ellentétes kikötések állíttattak fel. Foglaló, vagy vételárelőleg? CCXV., 316. 1%. Kártérítés. Az erdőterület kiirtása és annak szántásra alkalmas állapotba helyezése iránt elvállalt szerződési kötelezettség nem teljesítése esetén, a jogosított fél tényleges kára mennyiségének megállapítására alapul szolgálható ténykörülmények. LXXXVIIL, 97. Kölcsön convertálása iránt elvállalt kötelezettség nem teljesítésénél, a bekövetkezhető károsodásnak alapját képezhető vagyoni érdek meghatározása. CL, 215. Tényleges kárnak és vesztett haszonnak egymás mellett való érvényesíthetése. CLXXIV., 253. 13. Kamat. A kiadások összegének birói uton való megállapítása, illetve kölcsönös leszámolás esetén, késedelmi kamat csak a kereset indításától jár. GXLVIII., 209. Lejárati napnak ki nem kötése esetén, adósnak késedelme, a fizetésre való felszólítás vagy a megintés folytán áll be. GLXII., 233. Szerződési kamat esetén nem Ítélhető meg a törvényes kamat. GLXIX. 246. Az 1883 : XXV. tcz. hatálybalépte előtt lejárt kamatok elévülési határidejének kezdete. CGVII., 302. Szerződési kikötés hiányában, a kamatfizetézi kötelezettség a kereset indításától fogva jár. CCXV., 316. 14. Az elbirtoklás és az elévülés. Elbirtoklás a kincstárral szemben 100 év. XI., 10. Az új törvénynek az igények érvényesíthetésére nézve, az elévülési időtartam tekintetében az előbbi törvénytől eltérő rendelkezésének jogi hátáig