Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
153 ;»/( bejelentvén, ez kijelentette, hogy őt, szerződési kötelezettségéből ki nem bocsátja. Az alperesnek, felülvizsgálati kérelme szerint első sorban az a panasza, hogy a felebbezési bíróság őt, az általa a felperestől kibérelt palicsi kis korcsmáért az 1893. és 1894. évekre esedékes bérösszegben marasztalta a nélkül, hogy figyelembe vette és tényállásában megállapította volna az alperes részéről bizonyítani is kivánt azt a döntő körülményt, hogy mind a két fél a bérszerződést, a tényleges viszonyok által igazolt abban a feltevésben kötötte meg, hogy harmadik korcsma Palicson nem fog felállíttatni. Ez a panasz alaptalan, mert a szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve, hogy mi képezte a szerződés létrejöttének indító okát? csak akkor birhat befolyással, ha mind ez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek felvétele lett megállapítva. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, hogy Palicson a tényleges viszonyokhoz képest, két korcsmánál több nem fog felállíttatni. E szerint az alperes bérfizetési kötelezettsége megállapításánál nem döntő a szerződő feleknek, a szerződésben teltételül ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének indító oka, következőleg a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt az által, hogy az alperesnek, erre alapított védekezésére súlyt nem helyezvén, bérfizetési kötelezettségét, az ez irányban a bérszerződésben elvállalt feltétlen kötelezettségénél fogva megállapította, és eljárási jogszabályt nem sérthetett meg ezáltal, hogy az alperes részéről nem lényeges körülmény bizonyítására felhívott tanúknak kihallgattatását mellőzte. További panasza az alperesnek az, hogy a felperes azért sem igényelheti az esedékes bérösszegnek megfizetését az alperestől, mert felperes bérlőül G. D.-t alperes helyett elfogadván, ennek irányában bérkövetelési összeget annak idején biztosíttatni elmulasztotta. Ez a panasza is alaptalan, mert. a felebbezési bíróság tényállása szerint a felperes tudomásul vette ugyan, hogy alperes a szerződésből őt illető jogait G. D.-re átruházta, de azzal a kijelentéssel, hogy alperest a szerződésileg elvállalt kötelezettségből ki nem bocsátja, e
