Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

142 Az 5. NB. alatti nyilatkozat tartalma felperest a szerződésben elvállalt ebbeli kötelezettsége alól fel nem menti, mivel abban a nyilatkozatban csak a földekre és vetésre nézve történt intézkedés, a szalmáról azonban említés sem tétetik. (Kir. Curia I. G. 171/95. 1896 márczius 10.) VAX. Rendszerint a bizonyító Télnek ellenfele bocsátandó vallomásának esküvel való megerősítésére, de kivételesen a bizonyító félnek esküre bocsátása is meg van engedve akkor, a mikor ennek vallomása van a bizonyítás egyél) adataival valószínűsítve. (S. E. 96. §.) Xem lényeges körülménynek bizonyítására felhívott tanúk kiballgattatásának mellőzése folytán, eljárási jogszabálynak megsértése miatt panasz nem emelhető. (S. E. 185. §. c) p.) A tényállásnak eljárási jogszabály megsértése miatt történt megtámadásánál, bizonyítékul, csak a tárgyalási jegyzőkönyv vagy annak mellékletei szolgálhatnak. (S. E. 204. $.) A felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállást annak eljárási jogszabályok megsértésével történt helytelen megállapítása miatt támadja meg. Azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az által, hogy az alperesnek fizetési kifogása folytán mellőzte a felperesnek eskü alatt kihallgattatását és bizonyítékul az alperesnek eskü alatt tett vallomását fogadta el, megsértette a S. E. 96. §-ának a felek eskü alatti kihallgattatásának sorrendjére nézve felállított azt a jogszabályát, hogy első sorban a bizonyító félnek ellenfele hallgatandó ki eskü alatt. Ez a panasza alaptalan azért, mert a S. E. 96. §. rendelkezése értelmében rendszerint a bizonyító félnek ellenfele bocsátandó ugyan vallomásának esküvel való megerősítésére, de kivételesen meg van engedve a bizonyító félnek esküre bocsátása is akkor, a mikor ennek vallomása van a bizonyítás egyéb adataival valószínűsítve. A felebbezési bíróság pedig tényállása szerint épen azért fogadta el az alperesnek az első bíróság előtt eskü alatt kivett vallomását bizonyítékul, mert ezt találta valószínűsítve. Ennélfogva a felebbezési