Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

137 gok egy tizenegyedrésze iránt támasztott keresetükkel a követelt ingók •értékének fele részére nézve elutasította azon okon, hogy a lakház és az ingatlanok fele részére nézve alperes haszonélvezeti joga fentartatván, azok az ingóságok, melyekből felperesek részesedést követelnek, az ingatlanok tartozékát képezvén, azokkal együtt az ingók íele részének haszonélvezete is megilleti alperest. Minthogy azonban az 1878. évi június 25-iki egyezség és az ez alapon keletkezett hagyatéki átadó végzés szerint alperes haszonélvezeti joga a lakházon és az ingatlanok felén kivül egyébre fenn nem tartatott, jóllehet az ingók külön tétel szerint kitüntetve és értékelve voltak, a másodbiróság helytelenül értelmezte az egyezséget és a hagyatékátadó végzést olykép, hogy azok értelmében az ingóságok leiére, mint tartozékra alperes haszonélvezeti joga kiterjed, ez által az okiratok magyarázatára vonatkozó anyagi jogszabályt sértvén meg, Ítéletét megváltoztatni, és felpereseknek az egész tőke-követelést .megítélni kellett. (Kir. Guria I. G. 167/95. 1896 márczius 5.) CIV. Szülő ós gyermek között létrejött olyan vagyonátruházási szerződés, melynek egyedüli ellenértéket az átruházó szülőnek tartása képezte, nem tekinthető viszterhes szerződésnek, hanem ajándékozásnak. A felülvizsgálattal élt első rendű felperes a s. e. tv. 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletének reá vonatkozó azt a részét támadja meg, a melylyel az első bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával a lefoglalt követelésre vonatkozó igényével elutasíttatott, azt panaszolván, hogy a felebbezési bíróság a keresete alapjául szolgáló engedményt ajándékozásnak helytelenül minősítve, azt az anyagi jogszabályt is, a melynél fogva a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fennállott tartozásaiért az ajándék erejéig felelősséggel tartozik, helytelenül alkalmazta. E panasz azonban alaptalan lévén, a felülvizsgálati kérelem el volt utasítandó, mert a felebbezési bíróság a kereset alapjaként felhozott és felperes és édesatyja a végrehajtást szenvedő között megkötött engedményt ajándékozási szerződésnek helyesen minősítette,