Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
128 Annak megállapítása, hogy a formaszerűen megkötött szerződés, a felek akaratára tekintettel, valóban létrejött-e, vagy hogy azt a felek csak színlegesen a nélkül, hogy egymás között jogviszonyt létesíteni akartak volna, kötötték meg, ténykérdésre vonatkozik, s mint ilven tulajdonképen nem képezhetné a felülvizsgálatnak tárgyát. A felebbezési bíróság azonban tényállásában, habár a vételi szerződés szinlegességét mondotta ki, mégis, miután azt is megállapította, hogy a vételi szerződés a felperesek által annak alapján igényelt ingatlanokhoz való jogra nézve a felperesek és a végrehajtást szenvedett között meg lett kötve, a szerződésnek megkötése alkalmával a felperesek vételár fejében :200 frtot a végrehajtást szenvedettnek tényleg kifizettek, s az ezen felüli vételár-hátralék fejében az eladónak az alperes takarékpénztárnál fennállott váltótartozásait magukra vállalták, és miután a vételi szerződésnek az alperes irányában való hatálytalanságára, egyéb az alperes mint hitelező kijátszását eredményező okokból vont le jogi következtetést, nyilvánvaló, hogy a vételi szerződés szinlegességének elbírálásánál nem a ténymegállapítás körébe eső azt a kérdést döntötte el, hogy vételi szerződés a felek között tényleg jött-e létre, hanem a szerződés létrejöttét tényalapul elfogadva a szerződésnek a felperesek részéről arra alapított tulajdoni igényre tekintettel, az alperes mint végrehajtató irányában jelentkező jogi hatálytalanságára nézve vont le következtetést. A szerződésnek joghatályossága pedig jogkérdést képezvén, a felülvizsgálatnak tárgyát képezi. A vételi szerződésnek az alperes irányában való hatálytalanságára nézve pedig a íelebbezési bíróság anyagi jogszabálynak helytelen alkalmazásával vont le a fenforgó körülmények között következtetést. Hogy a végrehajtást szenvedettnek a különben az ő hitelezője kielégítésére szolgáló vagyonnak a kielégítés elől való elvonását eredményező szerződése a hitelező által foganatosított végrehajtás folytán a végrehajtást szenvedettel szerződő fél irányában is hatálytalannak tekintessék, nem elég a végrehajtást szenvedettnek rosszhiszeműsége, hanem feltételt képez a vele szerződő félnél is a hitelezőnek kijátszására irányult szándék fenforgása. A felebbezési bíróság tényállásában megállapított azok a körülmények, hogy az alperesnek követelése a végrehajtást szenvedett ellen a vételi szerződés megkötésekor már fennállott, hogy a szerződés a toglalást megelőző napon jött létre, és a birtokba átadás is csak akkor történt, a mikor mára foglalás foganatosíttatni szándékoltatott, mind
