Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

126 mert a perköltségnek a felek közül melyik által leendő viselése csak az ügynek végleges eldöntésénél lesz elbírálható. (Kir. Guria III. G/95. 1896. február 26.) XCVL Az alhaszonbérleti ügylet létrejöttnek nem tekinthető, liü a felek a fizetendő haszonbér összegére nézve határozott megállapodásra nem jutottak. Alhaszonbérleti szerződés jogilag létrejöttnek csak akkor tekinthető, ha a szerződő felek egyfelől a bérlet tárgyára, másfelől pedig az átengedett haszonvételért fizetendő ellenértékre nézve határozott megállapodásra jutottak. Az albérlet tárgya nem vitás ugyan jelen esetben, arra nézve azonban, hogy a szerződő felek a fizetendő haszonbér összegére nézve is jutottak volna határozott megállapodásra, a per során adat nem merült fel, sőt ezt felperes nem is állította, s minthogy felperes vallomásának tartalma erre a döntő tényre egyáltalában nem vonatkozik, az, hogy felperes esküre nem bocsáttatott, illetve ennek mellőzése nem indokoltatott, érvényesen létrejött jogügylet hiányában az ügy eldöntésére befolyással nem lehet. (Kir. Guria I. G. 161/95. 1896. február 27.) XCVII. A magánokiratokra nézve kötelező bizonyítási szabály annyiban áll fenn, a mennyiben a magánokirat tartalmának valósága mellett a vélelem szól. (S. E. 76., 77. §§.) Annak a megállapítása, hogy a formaszerűen megkötött szerződésnél a felek akaratára tekintettel szerződés valóban létrejött-e, vagy hogy a felek a szerződést csak színlegesen, a nélkül, hogy egymás között jogviszonyt létesíteni is akartak, kötötték meg, lénykérdésre vonatkozik, s így a felülvizsgálatnak tárgyát nem képezi. (S. E. 64. §.) Különbség a szerződésnek szinlegessége és a között, ha az a hitelező kijátszása iránt fennálló czélzattal köt-