Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

111 LXXXV11I. A felülvizsgálati kérelem nem előkészítő irat, hanem alapja a felülvizsgálatnak, minélfogva az abban fel nem hozott, hanem már csak a tárgyaláson érvényesített panasz nem jöhet figyelembe. (S. E. 190., 195., 196. §§.) Azoknak a ténykörülményeknek megállapítása, a melyek alapját képezhetik a felperes a miatt szenvedett tényleges károsodásának, hogy az alperes a felperessel megkötött szerződéssel elvállalt annak a kötelezettségének, hogy erdőterületet teljesen kiirtson és szántásra alkalmas állapotban átadjon, eleget nem tett. Feloldás a döntő ténykörülményeknek az ítéleti tényállásban való meg nem állapítása miatt. (S. E. 204. §.) A felperes által kártérítés iránt indított keresetnek tárgyára nézve a felebbezési bíróság tényállásában megállapította, hogy az alperes nem tett eleget a felperessel megkötött szerződésben elvállalt annak a kötelezettségének, hogy a kiirtandó erdőterületből 30 holdat teljesen kiirtva és szántásra alkalmas állapotban 1895. április 24-éig a felperesnek átadjon, mert ezen időig 18 hold 800 • öl területet át nem adott. Megállapította továbbá azt is, hogy a felek közt az Írásbeli szerződés megkötése után létrejött szóbeli szerződés feltételei szerint felperes feljogosíttatott arra, hogy a talpfák és dongafák, illetve az ezek előállítására alkalmas tönköknek elszállítását a 30 hold erdőterület teljes kiirtásáig eltilthatja. Megállapította a szakértőknek véleményére tekintettel azt is, hogy a fel peresnek az a kára, a melyet szenvedett az alperes szerződésellenes ténye folytán amiatt, hogy az át nem adott területet termőképességének kihasználásával nem jövedelmeztethette, 740 frtot tesz ki. Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy alperesnek a felülvizsgálati tárgyaláson a felebbezési bíróság tényállása ellen az Írásbeli szerződés megkötése után létrejött szóbeli szerződésnek megállapítása miatt azért emelt panasza, mert annak megállapításánál a felebbezési bíróság az alperesnek eskü alatt leendő kihallgattatásának elrendelését mellőzte, figyelembe vehető nem volt, mert ezt a panaszt az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem hozta fel, már pedig a felülvizsgálati kérelem nem előkészítő irata a felülvizsgálati eljárásnak, hanem alapja a felülvizsgálatnak, minélfogva a felülvizsgálati kérelem a tárgyalásra