Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
108 hogy az örökhagyó a «vagyonrészletezés» kifejezését nem használta ennek a kifejezésnek közönséges értelmében. A 6-ik pont szerint ugyanis az abban kijelölt hagyományosok s ezek között a felperesek, illetve jogelődük hagyományának kielégítésére szolgáló vagyonnak meghatározására nézve a marhák, termények, házi felszerelések, ital és más vagyon, valamint bérkövetelések kijelölése után döntők volnának még a végrendelet eme szavai: «a mik még volnának az 5. pont alatt részletezett vagyonon kívül». De ugyancsak a tí-ik pontnak a végén örökhagyó az ebben a pontban elől «részletezett*) vagyonra utal. Ennek a pontnak elején azonban vagyonrészletezésről szó sem lehet, miután ott a hagyományosok kielégítésére szolgáló vagyonrészek éppen gyűjtőnév alatt vannak megjelölve, s azok részletezve nincsenek. Nyilvánvaló tehát, hogy az örökhagyó, a mint a 6-ik pont végén tévesen használja a részletezés kifejezését, az ennek a pontnak elején gyűjtőnevek alatt megjelölt vagyonra éppen nem értette annak a pontnak elején az 5-ik pont alatt részletezett vagyon alatt kizárólag csak azokat az értékpapírokat, a melyek ott csak példaszerűen vannak felsorolva stb. Ezek szerint tehát a felebbezési bíróság, a végrendeletnek helyes magyarázatával állapította meg azt, hogy az értékpapírok általában véve nem a 6-ik pontban az abban kijelölt hagyományok kielégítésére fordítandók, hanem az 5-ik pontban megjelölt vagyonhoz tartoznak. (Kir. Guria I. G. 131. 1896 január 31.) I. XXX VI. Ha az eladó a kiskorúval megkötött adás-vételi ügyletet, annak minden rendelkezéseire nézve érvényesnek elfogadta, nincs jogosítva az ezzel kapcsolatos bármely kérdésben, jelesül a vételárnak törlesztése tekintetében a kiskorúságra hivatkozni. A hitelezők egyetemleges követelési joga esetén az adós jogosítva van egyik hitelező elleni ellenkövetelését valamennyi hitelező irányában beszámítani. A minden törvényes kellékkel ellátott kötelezvény ellenében annak bizonyítása, hogy a kölcsönösszeg le
