Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

A felperes felülvizsgálati kérelmében első sorban a S. E. 185. §. alapján azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság megsértette a felek között megkötött haszonbérleti szerződésből folyóan felekre nézve kötelező anyagi jogszabályt az által, hogy míg egyrészről megállapította azt, hogy az alperes az A) a. szerződés 4. pontjának kifejezett rendelkezése ellenére a bérleti időtartam három utolsó évének első évében a bérelt földnek szántás alá eső területének egy harmadrészét nem használta kaszás vagy takarmány növény alá, addig másrészről nem alkalmazta a szerződés 10. pontjának a rendelkezését, mely szerint a bérlő óvadékát elveszíti akkor, ha szerződési kötelezettségének bármely irányban nem tesz eleget. Ez a panasz azonban alappal nem bír, mert a felebbezési bíróság, az első bíróságnak általa elfogadott tényállásában a szakértőknek véleménye alapján megállapította azt is, hogy az alperes az által, hogy a bérelt föld művelésénél nem járt el egészen a szerződés föltételei szerint, a felperesnek károsodást egyáltalán nem okozott, de nem is veszélyeztette a szerződésnek a föld termőképességének fentartására irányuló és a feleknek akaratán alapuló czélzatát. A felebbezési bíróság által megállapított ez a tényállás a S. E. T. 197-ik §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Miután pedig a felek között, az általuk megkötött szerződés által megállapított jogviszony elbírálásánál figyelembe veendő az arra befolyással bíró valamennyi ténybeli körülmény és a felebbezési bíróságnak ténybeli megállapításai alapján az alperesnek a föld müvelésénél fenforgó mulasztása lényegesnek nem tartható, a felebbezési bíróság nem sértett meg a felek között létrejött szerződés magyarázata és alkalmazása körül anyagi jogszabályt, a mikor az alperesnek lényegesnek nem tartható mulasztása folytán, az óvadék elvesztésére nézve nem alkalmazta a szerződésnek 10-ik szakaszát, mely az óvadéknak elvesztését kétségtelenül a szerződés lényeges feltételének megszegésétől tette függővé. Megtámadja a felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét azért is, mert annak folytán, hogy az alperes a bérlethez maga mellé társakat vett, a felebbezési bíróság meg nem állapította, az alperes részéről, a szerződés által tiltott albérletbe adásnak az esetét. A szintén a S. E. 185. §. a) pontja alá eső ez a panasz sem alapos. A felebbezési bíróság által elfogadott első bírósági tényállásban