Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

85 ténybeli körülmény megállapítására vonatkozik s mint ilyen a S. E. 64. §-a szerint szintén a szabad mérlegelésnek körébe tartozván, a következtetés útján megállapított tény valósága a felülvizsgálati eljárásban felül nem bírálható. A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság által megállapított tényállás a S. E. 197. §. szerint irányadó, és miután a felebbezési bíróság a tényeknek megállapításánál a meggyőződését előidéző okokat is előadta, egyes ténybeli megállapításait a felperes a S. E. 197. §. 2-ik bekezdése szerint csak azon az alapon támadhatná meg, ha azok valamely eljárási jogszabály megsértésével állapíttattak volna meg. Panaszolja ugyan a felperes, hogy a felebbezési bíróság annak következtetésénél, hogy a felmerült adatok a közadósnál fizetéseinek beszüntetését a fizetések teljesítése idejében nyilvánvalóvá még nem teszik, tévesen olyan bírói gyakorlaton alapuló bizonyításijogszabályt alkalmazott, a mely fenn nem áll. Állítása szerint épen ellenkezően a felsőbirósági gyakorlat szerint kereskedőnél fizetéseinek beszüntetését már az teszi nyilvánvalóvá, ha esedékes követelései iránt magát tömegesen bepereltetni engedi. Eltekintve azonban attól, hogy a csődt. 27. §. 2. pontja alapján, melyre felperes keresetét alapította, úgy a fizetések beszüntetése a közadósnál, mint az erről való tudomás a jogcselekmény idejében a hitelezőnél, együttvéve képezik a megtámadhatóságnak feltételeit, minélfogva csak ezek egyikének megállapítása még nem eredményezhetné a közadós fizetési jogcselekményeinek hatálytalanítását, a megtámadási jognak egyik feltételére vonatkozóan a téves birói gyakorlatra alapított bizonyítási szabálynak alkalmazására alapított panasz figyelembe nem jöhet, azért, mert a felebbezési bíróság, a S. E. 64. §. szerint a tények megállapításánál meggyőződése szerint ennek előidézésére általa alkalmasnak elfogadott bizonyítékoknak szabad mérlegése alapján jár el, és azoknak a bizonyítékoknak felhasználásánál, melyeket a tényeknek létezése, vagy nem létezése iránti meggyőződésének megállapításához szükségeseknek tart, azoktól a kivételes esetektől eltekintve, melyeket maga a S. E. törvény felállít, kötelező bizonyítási jogszabályhoz kötve nincs. Következőleg a megtámadás jog szempontjából annak megállapításánál, hogy közadós fizetéseit beszüntette-e, vagy sem, birói gyakorlat által felállított kötelező bizonyítási jogszabályról tulajdonképen szó sem lehet. De másfelől a felebbezési bíróság az által sem sértett meg eljárási szabályt, hogy