Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 3!) az előzményekre is, alkalmas volt a felperesben a társa iránt bizalmát és megbecsülését megrendíteni és ebből folyóan a további kölcsönös megértést és közös munkálkodást lehetetlenné tenni. = V. ö. : Dt. r. /. 27., 36. ; u. f. 2., 72. ; 3. f. 14., 80. ; Hj. Dt. 2., 34. ; Hj. T. 9., 54., továbbá : 622. és 623. E. H. ; Dt. r. f. 23., 64. ; 3. f. 4., 80. ; Hj. Dt. 1., 106. ; 23., .5. ; 26., 48. 54. /. Az 1927: X. tc. 9. §-a nem zárja ki, hogy a biztosítási szerződés a folytatólagos díjaknak megfizetésével és elfogadásával fenntartassék akkor is, ha a díjfizetés bírói úton nem szorgalmazható. — II. Ha a biztosítási díj részletekben fizetendő, az 1927: X.tc. 9. §-ában foglalt feltételek fennállását minden részletnél külön kell vizsgáim. (Kúria.1934. jan. 24. P. VII. 1532/1933. sz.) Indokok: A kereset alapjául szolgáló kötvény tartalma szerint a biztosítás kezdete 1927. szept. 12. napja volt. A felek a biztosítási időszakot egy évben állapították meg, tehát az 1930. szept. 12. napját követő azok a díjfizetési időszakok, melyekre vonatkozóan a biztosított a díjfizetéssel késedelembe esett, folytatólagos időszakok. Ezeket illetően tehát az 1927 : X. tc. 9. §-ának az a szabálya irányadó, hogy a biztosító a díjat bírói úton csak akkor követelheti, ha a szerződő fél annak megfizetésére a mindenkori esedékességre külön-külön írásban kötelezte magát, amihez az állandó bírói gyakorlat azt a további szabályt fűzi, hogy a kockázatviselés a díjfizetésnek lévén ellenértéke, a folytatólagos díj bírói érvényesítésének kizárt volta esetében a biztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztásával önként megszűnik. A biztosítottnak 1931. évi szept. hó 29-én kelt levele nem tekinthető az 1927 : X. tc. 9. §-ában meghatározott kötelező nyilatkozatnak. A biztosított ugyanis a levél keltének időpontjában 1930. évi nov. hó 12. napjától kezdődően az 1930/31. biztosítási időszakokra eső összes, valamint az 1931/32. biztosítási időszak első hónapjára eső díjrészlettel hátralékban volt s ezeknek a már lejárt díjrészleteknek kiegyenlítése tárgyában tette azt a nyilatkozatot, hogy fennálló tartozását nyugdíjából rendezni fogja. Ennek a nyilatkozatnak tehát, mint a már lejárt kötelezettség teljesítésére vonatkozó ígéretnek, nincs az a hatálya, hogy, amint azt az 1927 : X. tc. 9. §-a kifejezetten megköveteli, a mindenkori esedékességre külön-külön szóló kötelezettséget állapítson meg. Ennek ellenére sem szűnt meg a bizto-