Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 21 csőtésztagyártmányai évek hosszú sora óta országosan elterjedtek és hogy a felperes fenti árujának jelenlegi csomagolási dobozait ugyanezen nyomásmintával már több év óta használja, szükségszerűen az következik, hogy erről a dobozmintáról a forgalomban a felperesi vállalatot ismerik fel. A felperesnek ekként kétségtelenül korábban megszerzett hírnevére támaszkodott és a felperesi áru kedveltségének kiaknázására törekedett tehát az alperes akkor, amidőn a felperes dobozainak kiállítását a keresethez mellékelt alperesi dobozminta szerint teljesen lemásolta, szolgai módon utánozta és ezzel a felperesi és az alperesi vállalatok összetévesztésének lehetőségét felidézte. Márpedig a jellegzetes külső fogalma és így a Tvt. 9. §-ának oltalma alá esik a megkülönböztetés célját szolgáló az az ismertető jel, amelynek más által való használata alkalmas arra, hogy összetévesztést idézzen elő, vagyis amely jel az áru eredetét ekként eredményesen tanúsítja. = A Tvt. 9. §-ára vonatkozó ítélkezést 1. Hj. Dt. XXI. 21., 93. ; XXIV. 24., 32., 106., 112., 122. ; XXV. 152., 160.; XXVI. 39., 40., 44., 60., 142., 165., 177., 200. ; XXVII. 5. és Hj. T. IX. 135. 32. A kft. tagjainak üzletrésze és törzsbetéte értékben különbözhetnek. Az üzletrész csak akkor igazodik a törzsbetét összegéhez, ha a társasági szerződés nem rendelkezik máskép s az üzletrész növekedése is csak akkor történik az alakulás után átvett törzsbetétek arányában, ha a tagok máskép nem szerződnek. (Budapesti ítélőtábla 1933. dec. 2. P. VI. 13,842/1933. sz.) = 1. A szerződés a tagok törzsbetétét meghatározott összegekben, üzletrészüket oly százalékos részesedésben állapította meg, amely eltérő a törzsbetéteknek arányától a törzstőkéhez. — 2. L. 1930 : V. tc. 20. §. — 3. V. ö. Jogt. Közi. 1934. 17. Törvk. Szemle. 33. /. Az ipartörvény és azt módosító és kiegészítő 1932: VIII. tc. alapján szervezett ipartestületek által alkotott alapszabályok, szervezeti, szolgálati és fegyelmi szabályzatok csak az ipartestületek tagjaira, valamint az ipartestületnek, mint jogi személynek alkalmazottaira hatályosak, ellenben az említett szabályzatokban más, harmadik személyekre, így az ipartestületi tagok alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések ezekkel szemben csak az ipartörvény 88. és 151. §-ának korlátai között történt