Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. számú rendelet alapján készült és megállapított mérlegben az áruk értékelésénél hasonló óvatosság érvényesült, a mérlegfolytonosság szempontjából is indokolttá tette az óvatos értékelésnek a későbbi évi mérlegekben folyamatos alkalmazását, mert ellenkezőleg a későbbi mérlegegyenleg látszólagos nyereség feltüntetésére vezetett volna, ami sem a részvényesek, sem a részvénytársaság jól felfogott érdekét nem szolgálta volna. = V. ö. Hj. Dt. 26., 32. II. és jegyzetét. 17. I. Ha a részvényeseken kívül álló harmadik személy a magánjog értelmében anyagi semmisségi okból támad meg részvénytársasággal kötött ügyletet, a támadás előfeltételei, különösen a megtámadás határideje tekintetében nem a K. T., hanem az általános magánjognak a szabályai irányadók, bár a részvénytársaság létezésének a kérdését a K. T. rendelkezései értelmében kell megítélni. — II. A megtámadási jognak a gyakorlása csak a körülmények szerint megítélendő határidőn belül ismerhető el helytállónak. (Kúria 1933. nov. 8. P. VI. 2577/1932. sz.) = Ad II. v. ö. K. 1928. okt. 5. P. IV. 3967/1928. (Hj. T. 10. 66.) és Jogt. Közi. 1933. 275. 18. A rt. alapszabályának azt, hogy a közgyűlésnek a tiszta nyereség hovafordításáról szóló határozata nem sértheti a részvényesek osztalékjogát, határozottan kifejezésre kell juttatni. ^Kúria 1933 nov 8 pk IV 4504^933. sz.) Indokok : Az alapszabály világosan és oly módon szövegezendő, hogy a részvényeseknek a tiszta jövedelemből a vállalat érdekeinek nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül való részesedése határozottan biztosíttassék, s az többségi határozattal elvonható ne legyen. Az alapszabályoknak tehát azt, hogy a közgyűlésnek a tiszta nyereség hováfordításáról szóló határozata nem sértheti a részvényesek osztalékjogát, határozottan kifejezésre kell juttatnia. Annak eldöntése azonban, vájjon az osztalékjog kiemelt értelmű megsértése fennforog-e, csak az üzleti helyzet szükségleteinek ismeretében a vonatkozó közgyűlési határozatnak a cégbíróság által hivatalból való felülvizsgálásánál, továbbá a K. T. 174. §-a szerint netán megindított megtámadási per keretében esetenkint történhetik. Ennek az elbírálásnak lehetővé tétele érdekében a tiszta nyereség hovafordításáról határozó közgyűlés (esetleg az igazgatói jelentésben foglaltakra utalással) természetesen megfelelően feltárni tartozik azokat a rendkívüli üzleti körülményeket, amelyek miatt a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonásokon felüli összegét is részben vagy egészben kívánja a részvényesek közt felosztás alól. = V. ö. Hj. Dt. 26. 85. és jegyzetét.