Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

6 Hiteljogi Döntvénytár. jellegzetes megjelölés. Felperes ezt az árunevet a forgalomban már évek óta bevezette és azt azóta oly módon használja, hogy arról az ő vállalatát szokták felismerni. Annak eldöntésénél pedig, hogy a két árunév összetévesztésre alkalmas-e, az az irányadó, hogy a megjelölésben szereplő szavak közül melyik az, amely leginkább megragadja a figyelmet. A peresfelek által használt megjelölésekben a «Farm» szó az, amely átlagos figyelem mellett leginkább vésó'dik az emlékezetbe és erre tekintettel az alperes által használt árunév alkalmas a felperes által használt árunévvel való összetévesztésre. Az a körülmény, hogy az alperes a «Farmoil» megjelölés elé, a «Vacuum» szót tette, amely a forgalomban az ó' árujának és vállalatának megjelölésére szolgál, az összetéveszthetőséget nem zárja ki, sőt annak a képzetnek az előidézésére is alkalmas lehet, hogy a hasonló hangzású árunévvel forgalomba hozott felperesi áru is az alperestől származik. 6. A volt társtaggal szemben sem számítható fel magasabb ár, mint amennyit az ezáltal átvett berendezés a társaság feloszlásakor megért. Ennél kedvezőbb eredmény nyilván árverés útján való értékesítés esetén sem lett volna elérhető. (Kúria 1933 okL 26> p IV 495^933. sz.) 7. Ha a kereskedő valamely ügyletet még meg nem kötött ugyan, de az ügylet megkötése érdekében lépéseket tett s arra nézve sikerrel kecsegtető tárgyalások vannak folyamatban, az ezekről a körülményekről tudomással bíró versenytárs az üzleti tisztességnek a Tvt. 1. §-ába ütköző megsértése nélkül nem követhet el olyan cselekményeket s nem tanúsíthat olyan magatartást, ami által a versenytársának ügyletkötési lehetőségét meghiúsítja. (Kúr?a 1933. okt. 26. P. IV. 2761/1933. sz.) = A Kúria döntése szerint a versenytárs jogosan tehetett azonban eladási ajánlatot, mikor kérdésére a venni szándékozó azt felelte, hogy az árut még nem rendelte meg s attól veszi meg, akitől olcsóbban kapja. — V. ö. Bech Salamon P. Lloyd. 1934. 31. sz. 8. Az ügylettől történt jogos elállása következtében mindegyik fél köteles a másiknak visszaszolgáltatni azt, amit a szerződés alapján tőle kapott ; és a kapott tárgyért adandó kártérítés, a hasznok kiadása vagy meg-