Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 3 biztosító őt teljesítésre joghatályosan felhívhatja. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy rendkívül gyakori esetben merül fel az a kérdés, hogy vájjon a szerződő felet a kellő időben való felhívás elmulasztása miatt terheli-e díjfizetési kötelezettség és a forgalom biztonsága megköveteli, hogy a mulasztás fennforgása előre könnyen megállapítható ismérvhez köttessék. Mindezekből pedig az következik, hogy a törvény helyesen felfogott értelme szerint a felhívó levél elküldését az ügyleti felek érdekének, a biztosítási ügylet természetének és a forgalom biztonságának megfelelő időbeli korláthoz kötöttnek kell tekinteni, ami kizárja a vitás kérdésnek oly értelmű eldöntését isr hogy e határidő megfelelő voltának esetről-esetre való elbírálása a bírói mérlegelés körébe utaltassék. Abban a kérdésben, hogy a felhívó levél elküldésére nyitva álló határidő kifejezett megjelölésének hiányában általában véve mily tartalmú határidő felel meg a törvény feltehető célzatának, útmutatást ad az 1927 : X. tc. 5. §-ának az a szabálya, hogy ha a biztosító a szerződő felet fizetési kötelezettségére már a díj lejárata előtt figyelmezteti, harminc nap az az idő, melynél előbb a figyelmeztetés nem történhetik, továbbá, hogy ugyancsak 30 nap az a határidő is, mely mint legrövidebb utólagos teljesítési idő a szerződő felet megilleti. E/ek a rendelkezések ugyanis arra engednek következtetést, hogy mint leghosszabb határidőt, ugyancsak 30 napot kell a felhívó levél elküldésére a biztosító részére rendelkezésre állónak tekinteni. A gyakorlati élet tapasztalatai is azt mutatják, hogy a biztosítási ügyletek természete s általában az azokkal összefüggő körülmények nem teszik szükségessé a biztosító részére hosszabb határidő engedését s elegendő ez arra is, hogy a biztosító az esetleg összetorlódó felhívások elküldésénél az ügykezelés körében felmerülhető késedelmet elkerülhesse. Az ezt meghaladó késedelemmel elküldött felhívó levél nem alkalmas arra, hogy fenntartsa a biztosító számára az 1927 : X. tc. 5. § második bekezdésében engedett azt a lehetőséget, hogy a szerződés teljesítését követelje. Mindezekre valótekintettel a jogegységi tanács a felvetett elvi kérdést a rendelkező rész szerint döntötte el. = 1. L. az indokolás történeti részét lg. Közi. 1933. 184. — 2. V. ö. Gold Simon, M. J. Szemle, 1933. 291. és Jogt. Közi. 1934. 14. ; Erdős István, Jogt. Közi. 1933 266. ; Dávid István, M. J. Szemle, 1934. 5. 2. Ha a Jcárbiztosítás hatályának beálltakor vagy még ezelőtt esedékes díj megfizetésére a biztosító a kötelezett félnek halasztást engedett és a fél a halasztás elteltéig a i*