Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommu tató. XVII la.) Kezesség. 141. I. Ha a kezesség folytán a kezes fizetni köteles, ez a kölcsönadó szempontjából ingyenes előnyt nem jelent. — II. A hitelező a kezeseket rendszerint értesíteni köteles ugyan arról, hogy a főadós fizetési kötelezettségének a lejáratkor nem tett eleget, de az értesítés elmulasztásának nincs jelentősége, ha a kezesek, akik a főadóssal egy faluban laktak, nyilvánvalókig tudtak a teljesítés elmaradásáról és ha a főadóstól a lejáratkor vagyonhiány miatt a követelésből már semmi sem volt behajtható. — III. Ha a kezesek a fizetés elmaradásáról történt kétségtelen értesülésük után sem fizettek a hitelezőnek, habár tudtak a végrehajtásokról és résztvettek az árveréseken is, nem hivatkozhatnak arra, hogy a behajtási per s a végrehajtási cselekmények költsége csak azért merült fel. mert a hitelező őket a fizetés elmaradásáról nem értesítette 114 152. A kezes kötelezettségének megszűnése nem jelenti gazdagodását 123 179. II. A kölcsönnek szokásos és nem is kifogásolt meghosszabbítása a kezes kötelezettségét meg nem szünteti 143 i) Egyetemlegesség. 48. I. Mihelyt a kötelezettség a hitelezővel szemben lejárt, mindenik egyetemleges adósnak kereseti joga van a többi ellen arra, hogy a hitelező kielégítéséhez az őket terhelő arányban hozzájáruljanak 31 k) Engedmény. 197. Ama jogszabály érvényesülésének, amely szerint az adós az engedményezőhöz való jogviszonyából eredő kifogásait az engedményesnek is ellene vetheti, csak az az előfeltétele, hogy a kifogások az adóst olyan alapon illessék meg, amely már meg volt. amikor az engedményből az adós értesítést kapott. Nem szükséges, hogy az engedményezés idejében a kifogás hatályossá váltának tényleges előfeltételei már beállottak legyenek. Nincsen jelentősége annak sem. hogy az adós az engedményezést minden fenntarás nélkül tudomásul vette. Mert jogfenntartásra csak akkor lett volna szükség, ha a felek közt megállapodás létesült volna, mikép az alperes az engedményest hitelezőjéül kifejezetten elfogadja ,. 153 202. Az engedményezés a hitelező és az engedményes között jön létre és nincs oly jogszabály, amely megtiltaná, hogy az engedményezés még az adós értesítése után is annak hozzájárulása nélkül hatálytalanítható ne lenne és csupán az esetben, ha az értesített adós az engedményezés hatálytalanítása előtt már teljesített az engedményes javára, vagy tartozása azzal szemben más módon szűnt meg, hivatkozhatik az adós arra, hogy a követelés az engedményes javára történt teljesítéssel vagy egyéb érvényes jogalapon megszűnt 1 58 1) Ügylettől elállás. 8. Az ügylettől történt jogos elállása következtében mindegyik fél köteles a másiknak visszaszolgáltatni azt, amit a szerződés alapján tőle kapott ; és a kapott tárgyért adandó kártérítés, a hasznok kiadása vagy megtérítése, úgyszintén a tárgyra fordított költségek megtérítése tekintetében a fél nem csupán az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint felel, hanem a szolgáltatás felvételétől kezdve azokat a szabályokat kell megfelelően alkamazni, amelyek idevonatHiteljogi Döntvénytár. XXVII. b