Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Hiteljogi Döntvénytár. 149 Indokok : Az alperes szabadalmának a tárgya nem felel meg az 1895. évi XXXVII. tc. 3. §-ában megszabott újdonság kívánalmának, mert az egymásra hivatkozó és így együttesen figyelembe veendő A) és C) a. nyomtatványok útján spiralizált izzótesteknek ugyanoly előállítási módja és hevítési sémája vált ismeretessé, mint aminőt az alperes későbbi szabadalma ismertet, az azonos eljárásból eredő termékek pedig szükségkép ugyancsak azonosak. Az alperes a szabadalom 1. igénypontjában oly világítótestet helyeztetett védelme alá, amely egyetlenegy kristályból vagy egymást átlapoló kristálydarabokból áll. Egyetlenegy kristályból álló izzótestet azonban az alperes sem tud, az általa csatolt Koref-féle nyomtatványból kitetszően, iparilag megismételhető módon előállítani. (Kivétel az autólámpa egy kristály-drótja, mely azonban a drágább és ismert Pintsch-féle eljárással készül.) Ezért annak a lehetősége sem forog fenn, hogy az 1. igénypont egyetlen kristályból álló spiralizált izzótestre korlátoztassék. Az alperes védekezése szerint a kristálydarab elnevezésen pedig legalább olyan kristályhossz értendő, amekkora a belógás megszüntetéséhez szükséges. Mivel azonban az A) és C) anterioritásoknál is olyan hosszú kristályok képződnek, amelyek a belógást meggátolják, az anterioritásokban megadott «jelentékeny hosszú» kristályok és az alperes által megjelölt minimális kristály hossz közt különbség nem állapítható meg. A megtámadott szabadalom szerinti eljárás a spiralizálás előtt már meglevő kristályok meghajlítása folytán fellépő feszültségekből eredő deformáció megakadályozására irányul ama jelenség következtében, hogy a drótnak árammal való izzításakor bekövetkező utánengedése folytán a feszültség megszűnik. E jelenség elhárítása végett az alperes szabadalma csak a spiralizálás után kívánja a végleges kristályhosszúság képződését előidézni. Ezzel az eljárással szemben az anterioritások is olyan eljárást ismertetnek, amelynek révén a végleges kristályképződés csak a spiralizált drótba megy végbe. A C) a. nyomtatvány semmiféle támpontot nem nyújt arra, hogy az abban megadott spiralizált izzótest az A) a. anterioritásbeli kezeléstől eltérő módon kezeltetnék. Az A) a. anterioritás viszont megemlíti, hogy a hőkezelésnek a lámpába szerelt kész izzótestet kell alávetni, & C) alatti pedig kifejezetten az A) a. anterioritásban megadott eljárás speciális megoldására vonatkozik. Az 1. és 2. igénypontok megsemmisítésére az is ok, hogy a szabadalmi leírás nem mutat rá a hőkezelésnek egymagában elégtelenségére és oly anyagok felhasználásának a szükségére, amelyek hozzáadása nélkül a kívánt kristályszerkezet meg nem valósítható. A C) alattiban megjelölt adalékok az alperes által csatolt Koref-féle nyomtatvány és az alperes perbeli előadása szerint is előfeltételei annak, hogy a nagy kristályoknak a spiralizálás utáni túlhevítéskor végbemenő kifejlődése bekövetkezzék. A felperes a fellebbezési eljárás során ugyan elismerte a 4. igénypontban védett eljárás szabadalomképességét, de ez nem jelenti az 1. igénypontban védett eljárási terméknek a szabadalomképességét, mert a 4. igénypontban védett eljárás akkor is feszültségmentes spiralizált szálat szolgáltat, ha a kristályok rövidebbek is egy menetnek a hosszánál, amelyet az alperes a kristálydarab fogalmának értelmezéséül minimális hossznak megjelölt. De egyébként az alperes találmányának a két jellemzője egyetlenegy kristályból vagy egymást átlapoló kristálydarabokból álló világítótest, 1. amelyben az egyes kristálydarabok a keletkezési állapotuk alakjához képest nincsenek meghajlítva, 2. nem is találmányi jellegű újdonság. Az egy kristálydrót ugyanis az alperesnek saját előadása szerint is kevéssé alkalmas csavaralakúan csévélt izzótestek előállítására, másrészt az alperes által előkészítő iratában idézett dr. Mark-féle vizsgálati eredmény s vélemény szerint a szabadalom elsőbbségi idejét megelőző időből származó lámpák világítóteste szintén meg nem hajlított kristályokból tevődik össze. Nem helytálló az alperesnek az az érvelése,
