Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Hiteljogi Döntvénytár. 145 gazdasági gép elfogadására és használatbavételére nyilvánvalóan a jogban tévedés indította a vevőt. (Kúria 1934. jún. 26. P. VII. 2711/1933. sz.) Indokok : I. Ha a mezőgazdasági gépet több vevő vásárolja, abból a szempontból, hogy a vevők kisbirtokosoknak tekintendők-e, nem valamennyiük birtokának együttes terjedelme hanem mindannyiuk birtokának nagysága külön-külön az irányadó, minthogy a kisbirtokosi minőség rendszerint a birtok terjedelme szerint egyénenként bírálandó el. Ez az álláspont nem alkalmazható azonban az egy háztartásban élő s közös gazdálkodást folytató családtagok (házastársak) esetében, amikor a család egyes tagjainak birtokállománya nem külön-külön veendő figyelembe, hanem együttesen s a birtok együttes terjedelme szerint bírálandó el, hogy a vevők kisbirtokosoknak tekintendők-e. A birtokos minéműségét ugyanis annak a birtoknak a terjedelme határozza meg, amelyen a gazdálkodás folyik. Ha osztatlan tulajdonon közös gazdálkodást folytatnak, amennyiben az egyes tulaj dontársak eszmei jutaléka külön-külön nem is haladja meg a 100 kat. holdat, de az egész birtok együtt ennél több, minthogy ilyen esetben a birtok maga sem kisbirtok, a tulajdontársak sem tekinthetők kisbirtokosoknak. II. (. . . Mint II. a. a fejben . . .), a törvényi kellékek megtartása nélkül tett megrendelő nyilatkozata folytán kötelezettnek vélvén magát. Nem tekinthető ilyennek az okiratba foglalt megállapodás sem, amely szerint körülbelül egy év múlva a szállítás után a vevő a gépet a felperesnek visszaadta s nagyobb károsodása elkerülése végett hozzájárult ahhoz, hogy az eladó a gépet az ő veszélyükre eladj elérendő vételárral hátralékos tartozásukat csökkentse, mert ebben a megállapodásban benne foglaltatik annak az elismerése is, hogy a vevők a fizetési kötelezettségüknek eleget tenni nem tudnak. Ezekből a körülményekből tehát nem az eredetileg hatálytalan ügylet utólagos megerősítésére lehet következtetni, hanem ellenkezőleg arra, hogy a vevők a vételügylettől s annak következményeitől, ha még nagyobb anyagi áldozatok árán is, de ép szabadulni kívántak. Az okiratba foglalt tartozás elismerésének nincs nagyobb jelentősége, mint a gép elfogadásának és használatbavételének s ezekhez hasonlóan lényegében nem egyéb, mint jogban való tévedés, miután a törvényi kellékek megtartása nélkül, tehát érvénytelenül tett megrendelő nyilatkozata alapján a vevő magát tévesen még akkor is kötelezettnek tekintette. = A II.-vei ellenkezően Hj. Dt. 27., 83. Hiteljogi Döntvénytár. XXVII. 10