Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 143 179. /. Abból, hogy a hitelező a biztosítékul lekötött betéti összeg jelentékeny részét a dologi kezesnek kiadta , még meglevő biztosítékról történt lemondásra nem lehet következtetni. — II. A kölcsönnek szokásos és nem is kifogásolt meghosszabbítása a kezes kötelezettségét meg nem szünteti. — 277. A hitelező pénzintézet a nála fenntartással betétül letett 'pénzösszegre, biztosítékul lekötésével, zálogjogott szerzett. (Kúria 1984. jún. 21. P. VII, 1403/1984. sz.) Indokok : 1. (. . . Mint I. a. a fejben . . .) A lemondásnak világos és határozott tényekben kell megnyilvánulnia. A betét egy részének kiadását nem lehet ilyennek tekinteni, hanem csupán annak, hogy a hitelező a betét még meglevő részét a saját biztosítására elegendőnek találja. Annak az elbírálására pedig, hogy valamely követelés kellő biztosítására mi elegendő, elsősorban és legfőképpen a hitelező hivatott. Ha biztosítékai egy részéről lemond, mert a megmaradókat is elégségeseknek tartja érdekei biztosítására ebből az összes biztosítékairól történt lemondásra nem lehet következtetni. II. A hitelező Cs.-nek a kölcsönt váltóra négyhónapi idő tartamra folyósította. Felek nem kötötték ki, hogy a kölcsön nem hosszabbítható meg. Ezért, és mert váltókölesön 3—4 hónaponkénti meghosszabbítása rendes üzleti szokás, amellyel a dologi kezes felperes is a biztosíték nyújtása alkalmával számolhatott s nem is állította, hogy e miatt valaha is kifogást emelt volna a hitelezőnél, minthogy a kölcsön meghosszabbításáról a kezesnek nyilván tudomása is volt s az ellen soha sem tiltakozott, a hitelezőnek a végre hajtás körüli késedelmeskedésére és saját kötelezettségének ebből az okból való mogszünésére jogosan nem hivatkozhatik. III. Végül nem hivatkozhatik a kezes arra sem, hogy a takarékbetéti könyv nem volt volna a hitelező birtokában, s így arra érvényes kézizálogot nem is szerezhetett, mert a betéti összeget a dologi kezes lekötötte a hitelező biztosítására, betéti összeg a hitelező birtokában volt, a betéti könyvecskére reá volt vezetve a «Fenntartás» szó s a hitelezőnek a betétekről vezetett üzleti könyvében a kezes betétjénél fel volt jegyezve : «Fenntartás. Fedezetül szolgál a Cs. -féle 70,000 pengős váltótartozásra. Ezekből a körülményekből pedig kétségtelen, hogy a hitelező a lekötött betéti összegre zálogjogot szerzett s ezen jogánál fogva azt a kezesnek az ezzel biztosított követelése kiegyenlítéséig kiadni nem köteles. 180. Ha a budapesti bankár a bécsi bankár üres forgatmányának felhasználásával átruházott váltó értékét Bécsben kifizetés céljából adta, ez az eljárása, a Nemzeti Bank engedélyének hiányában, a 4000/1931. M. E. sz. rendelet 1. és 2. §-aiba foglalt tilalomba ütközik s az ekkép tiltott ügyletből folyóan adott váltó alapján váltójogi kötelezettség meg nem állapítható. (Kúria 1934. jún. 21. P. VII. 1420/1934. sz.)