Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 109 levő (harmadik negyedévre eső) díjrészlet esedékessége idején (1930. máj. 1.) történt elmulasztásától számítva, a kir. Kúria jogegységi tanácsának 60. sz. jogegységi döntvénye szerint erre megszabott 30 napon túl küldötte el a biztosított felpereshez. Az ilyen, a teljesítés elmulasztása napjától számított 30 napot msghaladó késedelemmel elküldött felhívó levél ugyanis — az említett jogegységi döntvény indokolásában kifejtettek értelmében — nem alkalmas arra, hogy fenntartsa a biztosító (alperes) számára az 1927 : X. tc. 5. §-ának második bekezdésében engedett azt a lehetőséget, hogy a (biztosítási) szerződés teljesítését követelje a vele szerződött féltől (a felperestől). Nyilvánvaló ezek szerint az, hogy a biztosító alperes, a biztosított-felperes által lefizetni elmulasztott 3-ik negyedévi díjrészletet, ettől követelni ezentúl már nem is lehet jogosult, aminek viszont az a következménye, hogy díjkövetelési jogosultsága hiányában már biztosítási kockázatviselési kötelezettség sem terhelheti a vele szerződött felperessel szemben ; nem vitathatja tehát a felperes jogszerűen azt, hogy a nem is ebben (a 3-ik) az évnegyedben, hanem már csak az 1930. aug. 1-én kezdődött 4-ik évnegyed folyamán, 1930. aug. 4-én történt perbeli balesete idején, a perbeli biztosítási szerződés még joghatályában fennállott ; mert igaz ugyan, hogy még a perbeli baleset bekövetkeztét három nappal megelőzően, 1930. aug. 1-én megkezdődött 4-ik évnegyedre eső biztosítási díjrészlet megfizetésére is felhívta az alperes az 1930. aug. 25-én kelt levelével a felperest, de ennek a körülménynek az imént kifejtett jogi álláspontra való tekintettel egyfelől már semmi jelentősége sincs a per érdemi elbírálásánál, másfelől pedig egészen kétségtelen, hogy az alperes ezt a baleset megtörténte után három héttel írt levelét abban a hitben intézte a felpereshez, hogy baleset nem történt ; alperes tévhitének pedig csakis a felperesnek az a mulasztása volt az oka, hogy az őt 1930. aug. 4-én ért balesetet csak megkésve 1930. szept. 6-án jelentette be az alperesnek. = 1. A 60. és 61. J. D. Hj. Dt. 27. 1. és 2. — 2. Újabb bírálat : Gold Simon, M. J. Szemle. 1934. 110. 136. Sem az 1884: XVII. tc, sem az 1910/1920. M. E. sz. rendelet nem zárják ki a törvényben jel nem sorolt elbocsátási okok kikötését'. (Kúria 1934. máj. 8. P. II. 761/1933. sz.) Indokok • Az 1875 : XXXVII. tc. 55. §-a és az 1884 : XVII. tc. 88. §-á értelmében a segédszemélyzet szolgálati viszonya szabad egyezkedés tárgya. Ez alól az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 23. §-a csak annyiban tesz kivételt,