Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 107 rendelkezéseire tekintettel a szolgálati viszonynak időelőtti megszüntetése a felperes részéről egyszersmind az özvegyi nyugdíjjogosultságról való lemondást is jelentené, csakis akkor állapítható meg, ha a felek ebbeli akaratukat minden kétséget kizáró módon, határozottan és világosan kifejezésre juttatták. A per körülményei azonban csupán arra engednek következtetni, hogy alperes a felperest abból a méltányossági okból, hogy időközben másutt állást kereshessen, és ha talál, azt el is foglalhassa, a felmondási idő lejártáig csupán a szolgálat teljesítése alól mentette fel és a felperes az alperestől csakis ezt a kedvezményt vette igénybe, de nem állapítható meg az említett körülményekből kétségtelenül a peresfeleknek arra irányuló az a határozott akarata is, hogy a szolgálati viszonyt a felmondási határidő lejárta előtt véglegesen megszüntetik. Határozott és minden kétséget kizárólag világosan kifejezésre juttatott akarat hiányában pedig peresfelek között a szolgálati viszonynak a felmondási határidő letelte előtt bekövetkezett megszűnése meg nem állapítható, hanem a szolgálati viszony .megszűnte, a fent említett jogszabály értelmében, csak a felmondási idő leteltével állott be. Ebből pedig következik, hogy a felperesnek 1932. szept. lő-én történt házasságra lépése még a tényleges szolgálati viszony ideje alatt történt. 135. Abból hogy a biztosított a biztosítónak a 60. sz. J. D. szerint elkésetten előterjesztett kérelmére kibocsátott fizetési meghagyás ellen irányuló ellentmondását visszavonta, következik, hogy a szerződést mindketten fenntartani kívánták a fizetés elmulasztásának s az elkésett jogérvényesítésnek ellenére. (Kúria 1934. máj. 8. P. YII. 3051/1932. sz.) Indokol:: A perbeli balesetbiztosításnál a biztosítási időszak, vagyis az az időtartam, amelyre esőén a 237 P 57 f díj, mint egység meghatároztatott, egy évben állapíttatott meg, azzal a szerződéses kikötéssel, hogy ez az évi díj negyedévi előzetes részletekben fizetendő a felperes, mint biztosított által. Ehhez képest a fennforgó esetben az 1929. nov. 1-től az 1930. nov. l-ig tartott első biztosítási időszakra eső évi díjnak évnegyedenként! részletei az 1929. évi nov. és az 1930. évi febr., máj. és aug. hónapok elsején voltak esedékesek. Ilyen tényállás mellett, a kir. Kúria 61. számű jogegységi döntvényében már kifejtett jogi álláspontnak megfelelően, helyes a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása, hogy az adott esetben az első negyedévi díjrészletet követő további (első évi 2., 3. és 4.) negyedévi