Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

104 Hiteljogi Döntvénytár. rábban megkötött, ugyancsak tűzkárbiztosítása a perbeli tűz­káreset idején még hatályában fennállott, ennélfogva a keresk. törv. 471. §-ának második bekezdése értelmében ez az alperesi késó'bbi biztosítás annyiban érvémres és joghatályos, amennyi­ben a tűzkárt szenvedett tárgyaknak (vagy azok egyrészének) a korábbi, az E. bizt, társ.-nál fennállott biztosításnál meghatá rozott biztosítási összege, ezen vagyontárgyak teljes értékét nem fedi. Fslperesnek biztosítva volt a tűzkárt szenvedett javai, úgy a tűzkáreset idején összesen : 32,400 P (teljes) értékűek voltak, míg ezzel szemben ezeknek a vagyontárgyaknak a bizto­sítási kötvény tételekénti felsorolásából kitűnő biztosítási ösz­szege együttvéve, az előbb említett valóságos (teljes) értéknek (a 32,400 P-nek) nem is egészen a fele részét (15,600 P-t) teszi ki és ugyanezeknek a vagyontárgyaknak az E. bizt. társ.-nál fennállott korábbi biztosítási szerződésben meghatározott biz­tosítási összege sem volt számottevően magasabb összegben megszabva, de semmiesetre sem közelítette meg e vagyontár­gyaknak fentebb említett összegű valóságos (teljes) értékét. A kifejtetteknél fogva nem sért jogszabályt az a döntés, amely szerint a felperes kártérítés iránti követelésének jogalapja megálL 132. Az a körülmény, hogy a kölcsön visszafizetésére a kölcsönvevok egyetemlegesen kötelezettséget vállaltak, egymagában nem ad alapot arra a következtetésre, hogy a felek szándéka és akarata szerint a felperestől a kölcsön­összeg kiszolgáltatását a kölcsönvevok bármelyike egyedül is követelhette és a kölcsönadó a kiszolgáltatást bármelyik kölcsönvevő kezéhez teljesíthette. (Kúria 1934. máj. 4. P. IV. 3019/1933. sz.j Ügyállás : Felperes az alperesek részére 30,000 P erejéig hitelt nyújtott. Alperesek közös ingatlanaiknak parcellázás útján vagy egyébként való értéke­sítésére a felperesnek adott együttes megbízással kapcsolatban együttes váltó­elfogadói aláírásukkal felveendő e kölcsönért egyetemleges visszafizetési köte­lezettséget vállaltak s beleegyeztek abba, hogy a váltóhitel biztosítására a jelzálog ingatlanaikra felperes javára bekebeleztessék. A kölcsönösszeget harmadrendű alperes vette fel, aki általában alperestársai képviseletében eljárt. Harmadrendű alperesnek elsőrendű alperestől nem volt meghatalmazása, hogy a kölcsönösszeget részére és nevében is felvegye. A kölcsön egyéb úton sem jutott ténylegesen elsőrendű alperes kezéhez. Felperes a kölcsön összegét elsőrendű alperestől is követeli, mint aki a hitelmegállapodást és a hitelbizto­sítéki okiratot alperestársaival együttesen aláírta. Az ítélet elsőrendű alperes­sel szemben felperes keresetét elutasítja. Indokok : A kölcsön kötelme, vagyis a kötelezettség vala­mely dolgot mint kölcsönkapottat visszaszolgáltatni, csak akkor

Next

/
Thumbnails
Contents