Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

100 Hiteljogi Döntvénytár. kezésképpen ezen az alapon az alperesek kötelezettségük teljesítése alól sem egészben, sem részben nem mentesülhetnek. = I. : 1. V. ö. Hj. Dt. 16. 90. (és a jegyzetében felsorolt régebb eseteket) továbbá 23. 80. — 2. L. 1930 : XXII. tc. 44. §. — II. V. ö. Hj. Dt. 1. 23 125. Az önkéntes kilépés az állásról való önkéntes lemondással egyenlő hatályú. A szolgálati szabályzatban foglalt az a rendelkezés, hogy a lemondást írásban kell benyújtani, nem az alkalmazott érdekében fennálló szabály s így ha a munkaadó a szóbelileg vagy ráutaló ténnyel (önkéntes kilépéssel) történt lemondást elfogadta, annak joghatályosságát az alkalmazott nem vitathatja. (Kúria 1934. máj. 1. P. IV. 4032/1933. sz.) 126. Nincs oly jogszabály, amely szerint a vevőnek a vételár kifizetése előtt a megvett dolog birtokához feltétlen joga volna. A birtokbaadáskor kiköthető, hogy vételárfizetési késedelem esetén a vevő a dolgot az eladó birtokába visszabocsátani köteles. ^Kúria 1934. máj. 1. P. IV. 5834/1933. sz.) Indokok : A felperes által az alperesek a tulajdonjog fenntartásával egyenként 9660 pengő vételáron eladott, a rendelkező részben megjelölt rendszámú gépkocsikra vonatkozó adás-vételi szerződésben kiköttetett az, hogy amennyiben a vevő alperesek a vételárfizetéssel késedelembe esnek,az alperesek a gépkocsikat a felperes telepére visszaállítani tartoznak, ahol azokat a felperes jogosítva lesz elárverezni. Az alperesek fizetési késedelme miatt a fent előadott kikötés alapján a felperes az alperesektől a gépkocsik visszaadását követeli abból a célból, hogy hátralékos követelése kielégítése céljából azokat elárvereztesse. A felperest ezzel a követelésével a fellebbezési bíróság elutasította egyrészt azért, mert szerinte a vevők birtoklási joga feltétlen és attól az eladó felperes az alpereseket csak úgy foszthatná meg, ha a vételi szerződéstől elállana, másrészt mert a gépkocsik visszaadására vonatkozó kikötés a jóerkölcsökbe ütközik és ez okból semmis. A fellebbezési bíróság jogi álláspontja mindkét irányban téves. Nincsen olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy á vevőnek a vétslár kifizetése előtt a megvett dolog birtokához feltétlen joga volna, vagyis az eladó a dolog birtokát a vevőnek hitelezni köteles volna, ellenkezőleg az általános jogszabály ok értelmében az eladó a dolgot a vételár kifizetése előtt a vevőnek kiszolgáltatni nem tartozik. A feleket a jog nem korlátozza ugyan abban, hogy az eladott dolog birtoklására nézve a fenti általános szabályoktól eltérően rendelkezzenek, tehát a felek megállapod-