Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

66 Hiteljogi Döntvénytár. Ügyállás : Felperes 1929. ápr. 30-án eladott az alperesnek egy «Rapid» lúgozókészüléket 23,500 P-ért. A készüléket le is szállította, s az alperes azt átvette és beépítette. A vételi szerződésben a tulajdonjogot a vételár teljes kifizetéséig a felperes nem tartotta fenn magának. Ellenben kérelmére a készülék leszállítása és átvétele után 1929. dec.-ben az alperes olyan értelmű nyilatkozatot állított ki, hogy a készülék és annak összes alkatrészei mindaddig a felperes tulajdona, amíg a teljes vételár és a járulékai teljesen ki nem fizettetnek. Az alperes csak a vételár teljes kifizetése után szerzi meg a tulajdon jogot, s amennyiben fizetési kötelezettségének nem tenne eleget, jogában áll felperesnek az ingóságok kiadását követelni. Az alperes a vételárra semmit nem fizetett, 1930. jún. 23-án pedig a kényszeregyességi eljárás indíttatott meg ellene. A felperes a keresetében fenntartott tulajdonjoga alapján az eladott készülék kiadását kérte. Indokok : A vételügyletet létesítő szerződés megkötésével és az áru átadásával a vevő tulajdonjogot szerez. Ha ezzel ellentétben az eladó a tulaj donátruházást feltételhez, a vételár teljes kiegyenlítéséhez akarja fűzni, ezt a tulajdonszerzés megtörténte előtt, tehát az átadáskor vagy azt megelőzőleg kell kikötnie, mert ellenkező esetben az átruházás dologjogi hatálya beáll s a vevő a tulajdonjogot minden korlátozás nélkül megszerzi. Ha tehát az eladó a tulaj donátruházást a vételár teljes kifizetéséhez, mint feltételhez köti, azt legkésőbb az áru átadásakor kell megtennie s az utólagos kikötésnek, minthogy az eladót a tulajdonjog akkor már nem illeti meg, jogi hatálya nincs. Minthogy pedig a felperes a készüléket minden feltétel nélkül adta el, az alperes feltétel nélkül vette meg s a szerződés megkötése után a készüléket átvette, sőt gyárába be is építette azt, az utólagos megállapodás révén hatályos tulajdonjog-fenntartás nem létesülhetett s ezért a felperes a készülék kiadását nem is követelheti. 85. A részvénytársaság új igazgatóságának az elbocsátási okokrólnetán később történt tudomás szerzése nem jelenti egyszersmind a szabálytalanságok elkövetése idejében működött és a részvénytársaság törvényszerű képviseletére akkor hivatott igazgatóság tudomásának és ezzel magának az alperes tudomásának is a hiányát. (Kúria 1934. márc. 8. P. II. 1163/1933. sz.) =* Következik a rt. jogi személyiségéből, v. ö. Hj. Dt. 26. 86, I. 86. A társpénztári alapszabályoknak abban az intézkedésében, hogy a bűncselekmény miatt történt jogerős elítéltetés a megszerzett nyugbérjogosultság elvesztésével jár, a ((bűncselekmény)) kifejezésnek a rendes szóhasználat mel-