Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

46 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok : Azzal, hogy a szolgálati szerződés felperesnek a szerződésen alapuló szolgálati viszonyára a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak nyugdíjszerű ellátásáról szóló szabályrendelet hatályát kiterjesztette, a szabályrendeletnek a rendelkezései a szolgálati szerződés kiegészítő részévé lettek ; azokat tehát a felperes nyugdíjigényére a felek szerződéses megegyezésénél fogva, nem pedig jogszabályként magának a jogszabálynak a közjogi hatályánál és erejénél fogva kell alkalmazni. A székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak nyugdíjszerű ellátásáról szóló szabályrendeletnek a felperes nyugdíjazása után keresztülvitt módosításai a felperes jogaira ki nem hatnak, mert a szolgálati szerződés, amelyet a székesfőváros tanácsa 1911. évi június hó 1-én hagyott jóvá, amely tehát végleges hatállyal ezen a napon köttetett meg, az akkor érvényben levő nyugdíjszabályzat hatályának a felperes szolgálati viszonyára való kiterjesztéséről rendelkezik és így a később alkotott új nyugdíjszabályzatok a felperes jogviszonyaira csak annyiban nyerhetnének alkalmazást, amennyiben a felperes magát azoknak alávetette. A szolgálati szerződésnek ezt az értelmezését támogatja az a megfontolás is, hogy a szerződés tíz évre köttetett és ennek az időnek az elteltével a szolgálati viszonyt az alperes a felperesnek a szolgálatképességére való tekintet nélkül megszüntethette, s ekként a felperesnek a helyzete a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak helyzetétől lényegesen különbözött. Nem lehet tehát okszerűen feltenni, hogy a felperes ép a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak nyugdíjszerű ellátása tekintetében eleve alá akarta vetni magát a jövőben bármikor alkotandó újabb szabályrendeleteknek, amelyeknek még a legfőbb alapvető elveit sem ismerhette a szerződés megkötésekor. S ha ilymódon meg is volt a lehetősége annak, hogy a felperes a nyugellátása szempontjából egy vagy más tekintetben idővel a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhessen, ezt a felperes szolgálati jogviszonyának időbelileg kevésbbé biztosított volta megfelelően ellensúlyozta. = L. a törvények «incorporativ» utalásáról Grosschmid, Fejezetek, I. 32. 58. Ha a hitelező ellenőrzési jogának tudatában vállaltak kötelezettséget a kezesek, ellenőrzési jogával a hitelező a kezesek érdekében is köteles volt élni. (Kúria 1933. jan. 26. P. VII. 3324/1932. sz.) Indokok : Ha a felperes a váltók megszerzésekor tudta, hogy alperesek az alkalmi egyesülés kötelezettségéért csak készfizető kezességet vállaltak, alperesek kezesi minőségükre alapított magánjogi kifogásaikat a váltók alapján fellépő felperessel szemben is érvényesíthetik. A hitelszerződés rendelkezései közvetlen, korlátlan és állandó ellenőrzési jogot biztosítottak felperesnek a folyósított összegek rendeltetésszerű felhasználása és a pénzkezelés tekintetében. Egyúttal a hitelezési viszony rögtöni megszüntetését tették lehetővé bárminő szabálytalanság esetére. Minthogy a kezesek ennek az ellenőrzési jognak tudatában vállaltak kötelezettséget, ezzel a jogával a felperes a kezesek érdekében köteles is volt élni s ha ezt elmulasztotta, a kezesek szabadulnak kötelezettségük alól azoknak az összegeknek a tekintetében,