Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

40 Hiteljogi Döntvénytár. ben joghatályos volt s az egyességi eljárás nem érinti a hivatkozott rendelet 54. §-a értelmében az adósnak az eljárás megindítása után végzett hatályos jogcselekményeiből eredő követeléseket, amelyek az adós ellen nyitott csődben a tömeg tartozásaiként jönnek számba. 52. A hiány elhallgatása csalárd, ha azért történik, hogy a vevő meg ne tudja s ne lehessen befolyással akaratelhatározására. (Kúria 1933. jan. 12. P. VII. 1506/1932. sz.) Indokok : Alperes uradalmi főintézője az eladott sertésekről azt állította, hogy azok simultánozva vannak s az állatoknak ezt a tulajdonságát a felek az ügyletről kiállított kötlevélbe s a vételár elszámolásáról szóló okiratba is belefoglalták. A sertések tényleg simultánozva nem voltak. Minthogy a kikötés az ügyletnek lényeges része volt,, az alperes szavatosságára alapított felperesi kereset jogalapja megáll, ha az 1923 : X. tc. 16. §-a értelmében szabályozott elévülés be nem következett. Nemcsak a szavatossági hiba, hanem a szavatossági hiány miatt támasztható követelések is az 1923 : X. tc. 16. §-ában szabályozott rövidebb elévülési időnek vannak alávetve, s ennélfogva, miután a sertések átadása 1930. évi december hó 8. napján történt, a felperesnek a keresetét 1931. évi február hó 3-ig kellett volna beadnia, de minthogy valójában cs^ik 1931. évi március hó 17-én adta be, kereshetőségi joga elévült, hacsak beigazolást nem nyer, hogy az alperes megbízottja a főintéző csalárdul hallgatta el előtte azt, hogy a sertések simultánozva nincsenek. Az 1923 : X. tc. 16. §-ának utolsó bekezdése szerint ugyanis az eladó a rövidebb elévülési időre nem hivatkozhatik, ha a hiányt a vevő előtt csalárdul hallgatta el. A hiány akkor tekinthető csalárdul elhallgatottnak, ha az eladó nemcsak maga ismeri azt, de tudja azt is, hogy a vevő nem ismeri s emellett tudatában van annak, hogy a vevő akaratelhatározására a hiány befolyással volna, ha azt ismerné. Ha tehát a hiányt azért hallgatja el, hogy a vevőnek tudomására ne jusson és akaratelhatározására befolyással ne lehessen. Az alperes főintézőjének tudnia kellett, hogy az állatok nincsenek simultánozva. A sertéspestis megelőzésére ez körülbelül 5 év óta alkalmazott gyakorlati eljárás. Nem tehető fel, hogy egy nagy uradalom főintézője ennek a fogalomnak a jelentőségével ne lett volna tisztában. De ezt a feltevést határozottan megcáfolj körülmény, hogy a disznókat, mint simultánózottakat ajánlotta eladási közvetítésre a vételt megelőzőleg másoknak is, mint simultánozottakat ajánlotta megvételre.