Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

3S Hiteljogi Döntvénytár. vény ő. §-ának szabályai irányadók. — 77. A kir. Kúriának már állandósultnak mondható joggyakorlata szerint az 1927: X. tc. 5. §-ának első bekezdésében a biztosító részéről megkívánt, a biztosítotthoz intézendő j1 elhívásnak a szüksége csakis olyan esetekre vonatkoztatható, amikor az első biztosítási időszakra vagy olyan későbbi (folytatólagos) biztosítási időszakra eső biztosítási díjról van szó, amely folytatólagos biztosítási díjnak megfizetésére magát a biztosított külön írásban kötelezte, mint amely biztosítási díjakat a biztosító a törvény értelmében bírói úton érvényesíteni is jogosult. (Kúria 1933. jan. 10. P. VII. 3344/1931. sz.) = I. Ugyanígy: Hj. Dt. 25., 105. — II. 1. V. ö. a 11. sz. és Hj. Dt. 24., 127. esetekkel (s jegyzetekkel). A Kúria álláspontja mellett újabban : Külley Rhorer Viktor ítélőtáblai tanácselnök «Az életbiztosítás megszűnése* (Jogászegyleti előadás) és Barta Jenő ügyvéd M. J. Szemle 1933., 91. — 2. Ugyanígy még : Kúria 1933. febr. 28. P. VII. 5768/1931. 48. A nyugdíjjogosultságról szóló értesítés kézbesítésének kikötése az értesítés írásbeliségének kikötését felentl- (Kúria 1933. jan. 10. P. II. 5736/1931. sz.) Indokok : A nyugdíjszabályzatban foglalt az a rendelkezés, hogy a vezérigazgatón és az ügyvivő-igazgatón felül csak azok a rendes fizetéssel állandóan alkalmazott és 21-ik életévüket betöltött hivatalnokok és szolgák nyugdíj képesek, akiknek a szolgálatbalépéskor vagy később nyugdíjjogosultságot biztosító okiratot vagy értesítést kézbesítettek, helyes értelmezés szerint kétségtelenül kifejezésre juttatja azt, hogy a nyugdíjjogosultság biztosításáról szóló értesítésnek írásban kell megtörténnie, minthogy kézbesítésnek a dolog természete szerint csakis írásbeli értesítés tekintetében lehet helye. Ezt az értelmezést támogatja az a megfontolás is, hogy mivel a nyugdíjjogosultság megállapítása a munkaadóra jelentékeny kötelezettséget ró, az alkalmazott részére pedig jelentős jogot biztosít és ennek az érvényesítésére rendszerint a szerződés megkötése után csak hosszabb idő elteltével kerülhet a sor, mindakét félnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a nyugdíjjogosultság olyan alakban állapíttassák meg, amely annak a kétségessé tételét még hosszabb idő eltelte után is kizárja ; erre pedig csak az írásbeli alak lehet alkalmas. Ebből nyilvánvaló, hogy a nyugdíjjogosultság biztosításáról szóló értesítés írásbaf'oglalásának a kikötése megokolt s így nincs alapja annak a feltevésnek, hogy a nyugdíjszabályzat csak a szövegezés szabatosságának a hiánya folytán, az írásbafoglalás kikötésére irányuló szándék nélkül rendelkezik az «értesítés»-nek a kézbesítéséről. 49. A nem állati selyem, hanem «műselyem»-árunak egyszerűen «selyem»-áru gyanánt hirdetése: a valóság-