Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 31 mas lehet arra, hogy az alperestől sósborszeszt vásárló átlagos vevőben olyan gondolatot keltsen, mintha az alperesnek «Diana»drogériája, amelynek saját gyártmányú sósborszeszét kapja, szoros üzleti kapcsolatban volna a felperesi «Diana» sósborszeszgyárral, így pedig egy felperesi üzleti érték alperes javára gyümölcsözésének lehetősége fennforog, még akkor is, ha a kétféle sósborszesz — a külső kiállítás és az elnevezés eltérése folytán — egymástól könnyen megkülönböztethető. = V. ö. a 44. esettel. 40. Közömbös, hogy a Tvt. 1. és 9. §-aiba ütköző cselekmény elkövetése önkéntes elhatározásból, vagy mások megrendelésére történt. (Kúria 1932. dec. 16. P. IV. 4366/1932. sz.) Indokok : A «Hangya» név a Hangya Ipar r.-t. felperes cég javára védjegyezve van és az ezzel az elnevezéssel ellátott árukról a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni; ennek ellenére az alperes olyan szappanárut, amelyet ő állított elő «Hangya» és «Marcali Hangya» elnevezéssel látott el és adott el. Az alperesnek ez a cselekménye a Tvt. 9. §-ba ütközik, mert árut olyan elnevezéssel hozott forgalomba, amelyről a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni. Az alperes a Tvt.-be ütköző ezt a cselekményét a Tvt. 1. §-a értelmében tehát akkor is abbanhagyni köteles, ha a cselekmény elkövetésénél jóhiszemben volt. Közömbös az is, hogy a tiltott cselekményt önkéntes elhatározásából vagy mások megrendelésére (felbujtására) követte-e el. A cselekmény megengedetté ugyanis csak akkor válnék, ha az a felperes jogán alapulna. Az alperes idevonatkozó védekezése szerint az árunak ily előállítására irányuló megbízást ő nem a felperesi részvénytársaságtól, hanem olyan vidéki szövetkezetektől kapta, amelyek a «Hangya» Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja budapesti cég kötelékébe tartoznak. Ezek a vidéki szövetkezetek azonban, amiként azt a kir. Kúria P. IV. 1173/1931. számú ítéletében már megállapította, a fentnevezett központtal szemben is önálló jogi személyek, akik a felperesi részvénytársaságnak lehetnek ugyan részvényesei, de ebben a minőségükben a felperesi részvénytársaság jogainak nem alanyai. Arra nézve pedig, hogy a «Hangya» szónak valamely toldattal vagy toldat nélkül árumegjelölés céljaira való használatára az ösküi és marcali szövetkezetek a felperestől egyébként jogot szereztek volna, tényállás megállapítva nincsen. Az tehát, hogy a