Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. alperes (utalványozott) a csődtömeggondnoknak adta ki azt a 16,606'80 dollárt, mely nála a vagyonbukott utalványozó cég javára szóló követelésként fennállott és amely az utalványok fedezetéül szolgált. II. Az alperes kötelezettsége az elfogadási nyilatkozata szerint arra terjed", hogy az utalványozó vb. cég javára hozzá befolyó összegekből, a saját követelésének levonása után, a felperes igényét figyelembe veszi. Sem az utalványban, sem az utalványt elfogadó nyilatkozatban nincs szó arról, mintha magának az utalványozott alperesnek a követelésén felül a felperest mások részére szóló korábbi utalványok is megelőznék. Az alperesi cég, amely az elfogadó nyilatkozatát harmadik személynek (a felperesnek) közvetlen jogszerzése végett tette, így pedig a nyilatkozatában felperest tájékoztatnia kellett ezen jogainak terjedelme tekintetében, az utalvány és az elfogadás tartalma alapján a felperessel szemben az elhallgatott esetleges korábbi utalványokra tekintet nélkül, vagyis már akkor is felelős, ha a (korábbi időszaknak figyelembe vételét a felperes beleegyezésével kizáró) utalványkorlátozás időpontja és a csődnyitás közti időben nála az utalványozó vb. cég javára oly követelés állott fenn (a vb. cég javára oly összeget kezelt), amelyből a saját követelésének a levonása után egészben vagy részben a felperesi 5160 dollárnyi követelés is kielégíthető lett volna. Az pedig, vájjon az alperest a csődnyitás után a vb. cég javára hozzá befolyt összegek erejéig is terheli-e a most kiemelt utalványozotti közvetlen felelősség, attól függ, vájjon ezek az öszszegek a csődnyitás előtt keletkezett és a csődnyitás után is hatályos jogalapon szükségképpen jutottak-e az alpereshez (avagy csupán a csődtömeggondnok rendelkezései, illetve jogügyletei alapján). III. Az utalványozott ugyan csak oly kifogásokat hozhat fel az utalványos ellen, amelyek az elfogadás érvényességére vonatkoznak, az utalvány vagy az elfogadás tartalmán alapulnak, vagy az utalványozottat az utalványossal szemben illetik. Ámde az utalványt a felperes beleegyezésével korlátozó utalvány már határozottan is kifejezi, hogy az utalványozás az alperes és a M. L. 0. Sz. közti lószállítási szerződéssel kapcsolatos jutalékra vonatkozik. Ilyképpen pedig az első elfogadottutalványnak a felperes beleegyezésével kiegészített tartalmaként jelentkezik a felperes és a vb. cég közti jutaléki jogviszony. Ezért az adott esetben magán az utalvány tartalmán alapulónak minősül az utalványozott alperesnek az a kifogása, hogy a jutalékkövetelés a jó erkölcsökbe ütköző jellege miatt semmis, ami aztán, helytállósága esetében, az erkölcstelen tartalmúnak ve-