Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

T artalommuta tó. xi x Lap értelmű az effektív arany francia frankban leendő kifizetés kikötésével, hanem a biztosított tőkének teljes aranyértékben leendő kifizetését, tehát számolási érték megjelölését jelenti csupán 20 18. Járadékbiztosítási szerződésben kötelezett életjáradékra is alkalmazni kell a 118. E. H.-ban foglalt azt a jogszabályt, amely szerint az utólagosan kiszolgáltatott járadéknak esedékességi napja előtt meghalt jogosítottnak örökösei a halálozás napjáig lefolyt időszakra eső aránylagos részt követelhetik 15 96. I. A szavatossági biztosítás kárbiztosítás. — II. A biztosítási ügyletnek kockázatvállalással járó természetéből következik, hogy a biztosító a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságával nem védekezhetik 73 137. A nyugdíjbiztosítás oly személybiztosítási jogügylet, amelynél a biztosító fizetési kötelezettsége csak a biztosított meghatározott életkora elérésének esetében következik be 105 139. I. A biztosítási ajánlatnak bevezetése az ajánlati naplóba a K. T. 468. §-ának2. bekezdésében meghatározott bevezetéssel egyértelműnek nem tekinthető. — II. A K. T. 468. §-ának 3. bekezdésében a biztosítási ügylet érvényesen létrejötte tekintetében foglalt törvényes vélelem nyilván azt célozza, hogy a biztosítási ajánlatot tevő ajánlatának elfogadása és a biztosítási szerződésnek létrejötte iránt túlsokáig bizonytalanságban ne tartassék, és hogy a biztosítás a biztosító önkényétől függetlenül mielőbb kezdetét vehesse. Éppen ezért nincs érvénye az ajánlatban foglalt olyan kikötésnek, hogy a biztosítónak határozatlan ideig áll szabadságában a megtett ajánlatot visszautasítani és az sem megengedhető, hogy a biztosító a forgalmi viszonyokkal nem indokolható, túlhosszú határidőt köthessen ki nyilatkozatra 106 11. A biztosító a díj megfizetésének ellenszolgálatát tevő kockázat viselésére s az életbiztosítási összeg megfizetésére nem kötelezhető akkor, ha a biztosítottnak díjfizetési kötelezettsége jogszerűen megalapítva nincs 10 31. Az 1927 : X. tc. 4. §-a első bekezdésében foglalt az első díj kifizetésére vonatkozó jogszabállyal nem áll ellentétben az a kikötés, hogy a biztosítás kezdete csak az első évi díj lefizetésével álljon be 24 47. I. Ha az egy biztosítási időszakra járó évi díjnak nem egy összegben, hanem negyedévi részletekben való fizetése köttetett ki a szerződő felek által, az első évi díjnak első részletét követő további díjrészletei már nem a biztosítás hatályának beálltakor, vagy még ez előtt fizetendő díj fogalma alá esnek ; következőleg ily esetben az 1927 : X. tc. 4. §-a nem alkalmazható, hanem a törvény 5. §-ának szabályai irányadók. — II. A kir. Kúriának már állandósultnak mondható joggyakorlata szerint az 1927 : X. tc. 5. §-ának első bekezdésében a biztosító részéről megkívánt, a biztosítotthoz intézendő felhívásnak a szüksége csakis olyan esetekre vonatkoztatható, amikor az első biztosítási időszakra vagy olyan későbbi (folytatólagos) biztosítási időszakra eső biztosítási díjról van szó, amely folytatólagos biztosítási díjnak megfizetésére magát a biztosított külön írásban kötelezte, mint amely biztosítási díjakat a biztob*