Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 202. A homályos vagy többértelmű kifejezés is valótlan a Tvt. 2. §-ának értelmében akkor, ha csak egyik lehető értelme is valótlan. (Kúria 1933. okt. 17. P. IV. 2032/1933. sz.) Indokok: Alperes áruháza fehér áruosztályán két áruasztalon a nem lenből vagy kenderből, hanem pamutból készült áruk mellett elhelyezett táblán «Pyjama vászon 98 fill.» és lepedővászon 1.96—3.85» feliratokat alkalmazott. Ilyen tényállás mellett megfelel az anyagjogi jogszabályoknak, nevezetesen a Tvt. 2. §-nak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperest arra kötelezte, hogy a nem tisztán lenből és kenderből készült árunak puszta «vászon» megjelöléssel való hirdetését hagyja abba. A forgalomban elfogadott szóhasználat ugyanis «vászon>> elnevezés alatt e szónak eredeti tartalma szerint a len és kenderből készült árut értette és érti nagyrészt ma is. Igaz, hogy a pamutfonálból készült hasonló szövésű áru elterjedésével a forgalom ezt az árut is hazánkban «vászon»-nak nevezte, mégis megkülönböztetésül «pamutvászon»-nak jelölte. Habár ekként a «vászon» szó gyűjtőfogalommá, és így többértelművé vált, az átlagos értelmű és műveltségű közönség ama részét illetően, amely «vászon» alatt ma is a tiszta len és kenderből előállított árut érti, a pamutárura vonatkozó alperesi hirdetés a megkülönböztető minőségnek, a pamutanyag feltüntetésének hiányában nem fedi mindenben a valót és az áru mibenlétére nézve megtévesztésre is alkalmas. Márpedig a homályos vagy többértelmű kifejezés is valótlan akkor, ha csak egyik lehető értelme valótlan ; mert a valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztehr, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani. .{Tvt. 2. §..2. bek.) = V. ö. Hj. Dt. 25., 30. és 207. 203. Az óvadék rendszerint csak a kötelezettség teljes és hiánytalan teljesítése után követelhető vissza. (Kúria 1933. okt. 19. P. VII. 2135/1932. sz.) Indokok : Az óvadék célja a kötelezettség egészben való teljesítésének a biztosítása. A munkaadónak érdeke, hogy a munkavállaló a munkát elvégezze a szerződés kikötéseinek megfelelően s érdekeivel ellentétes, hogy a munka egy részének elvégzését esetleg más vállalkozóra legyen kénytelen bízni. Ha az óvadék a munka elvégzésének arányában visszakövetelhető