Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

146 Hiteljogi Döntvénytár. tudomást. Egy kereskedelmi cégre nézve nem közömbös, hogy a vezető állásban levő tisztviselője a céggel üzleti viszonyban álló szállítókkal szemben nincs-e lekötelezve, s a cégnek az érdekeit függetlenül s teljes hatállyal tudja-e képviselni. Felperes tehát azzal, hogy a cégével üzleti összeköttetésben állott vállalattól a cégtulajdonos tudta és beleegyezése nélkül jutalékot kötött ki és fogadott el, a eég bizalmával visszaélt s annak az üzleti érdekeit veszélyeztette. Közömbös ebben a vonatkozásban, hogy a jutaléknak a fizetése a felperes kezdeményezésére, a felperes kérésére történt-e vagy a vállalkozók önként ajánlották azt fel a felperesnek. Az üzleti érdeket veszélyeztető visszaélés pedig, mint azonnali hatályú elbocsátási ok a tényleges kár bekövetkezése nélkül is megvalósul, és így az ahhoz fűzött jogkövetkezmények akkor is beállanának, ha az illető vállalatok a felperes munkaadójával szemben a jutalékot az általuk szállított ásványvíz vételárába nem is számították 'volna bele. = V. ö. Jogt. Közi, 1932. 230. Szem. 6/b). 192. A részvénytársasági igazgatóság a tisztviselő jelvételére és ezzel fizetése és nyugdíjjogosultsága feltételeinek megállapítására vonatkozó jogát csak a nyugdíj szabályzat korlátain belül gyakorolhatja. (Kúria 1933. szept. 22. P. II. 2076/1933. sz.) Indokok : Két részvénytársaság egyesülése esetén, ha a beolvasztó intézet a beolvadó intézet tisztviselőjét átveszi, az utóbbi a szolgálati viszony szempontjából a beolvasztó intézet tisztviselőjének, tehát olyannak tekintendő, mint aki szolgálatát folytatólagosan és egyhuzamban a beolvasztó intézetnél töltötte ki. Abból a szempontból azonban, hogy az átvett tisztviselőt az egyesülés után a jogelődnél viselt előző szolgálata alapján a beolvasztó intézettel szemben minő jogok illetik meg, ellenkező megállapodás hiányában az döntő, hogy a tisztviselő a jogelődnél, azaz a beolvadó intézetnél milyen jogokkal volt alkalmazva. Azzal szemben a felperes férje nyugdíjjogosultságot nem szerzett. Igaz ugyan, hogy az igazgatóság a közgyűlésnek bejelentette, hogy a közgyűlés határozata értelmében a részvénytársaság P. G. könyvvezetővel, felperes férjével 1000 forint nyugdíj biztosítása, mellett a M. 0. Nyugdíjegyesületébe belépett, és hogy a felperes férje javára szóló nyugdíjbiztosítás díjainak a fizetését átvállalta és azokat utóbb ezen az alapon fizette is, a belépés és átvállalás azonban a nyugdíjfizetési kötelezettségnek a részvénytársaság részéről történt elvállalását nem jelenti, hanem ellenkezőleg, éppen azt, hogy a részvénytársaság a maga vagyonából a felperes férjének nyugdíjat fizetni nem akart és a belépéssel, és a nyugdíjbiztosítás díjának az átvállalásával csupán azt célozta, hogy a felperes férje a biztosító intézettől a biztosításnak megfelelő nvugdíjat kapjon. Ez a