Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 121 160. Az ikjynök szolgálati szerződésre akkor lép a munkaadóval, ha munkaerejét függőségi viszonyban köti le. (Kúria 1933. jún. 14. P. II. 2419/1931. sz.) Indokok : Az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, hanem megbízási (ú. n. ügynöki) szerződéssel is történhetik. 'Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy részben a munkaadó üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan és a munkaadóval mint főnökével függési viszonyban köti le. Ez ismérvek bármelyikének hiánya esetében az ügynök és az ennek közbenjáró tevékenységét igénybevevő fél között megbízási viszony kelet kezik. A szolgálati viszonynak általában nem lényeges ismérve az, hogy a munka ellenértéke már előre meghatározott állandó •összeg legyen. Az a körülmény tehát, hogy az ellenérték a felperes javára egészben a megkötött ügyletek után elért jutalékban volt megállapítva, a kereseti jogügyletnek szolgálati szerződéssé minősítését ki nem zárná. A szolgálat -kizárólagossága sem feltétlen ismertetőjele a szolgálati jogviszonynak, mert az alkalmazott a főnöke engedelmével vagy tudtával más részére is fejthet ki tevékenységet. Lényeges azonban, hogy az ügynök a maga munkaerejét függőségi viszonyban kösse le a munkaadó javára, mert e nélkül az ügynök nem mint a munkaadó segédszemélyzetének a tagja, hanem mint önálló kereskedő (önálló "ügynök) jár el. Nem teremtett függőségi viszonyt a felek közt az a körülmény, hogy az alperes a megállapodás alkalmával egy bizonyos vevőkört jelölt ki a felperes számára, viszont egyes vállalatok látogatását kizárta, mert ezek a rendelkezések mint a megbízó ügyeinek megbízásszerű vitelét meghatározó intézkedések a megbízási ügylet természetéhez tartoznak. Nem ellenkezik a megbízási viszony természetével, hogy az alperes igazgatója egyes esetekben elkísérte a felperest üzletszerző üt j ára. Épp ily kevéssé lehet a függőségi viszonyra következtetni a csatolt levél tartalmából vagy hangjából, mert a levélben nincs főnöki meghagyás és a felperes alárendeltségi helyzete sem jut kifejezésre, amennyiben a levél a megbízási jogviszonyban álló önálló kereskedők közt szokásos írásbeli érintkezésnek felel meg. A függőségi viszony fenn nem forgásán kívül az a körülmény is a megbízási viszonyra, tehát az alkalmazotti minőség hiányára mutat, hogy a felperes ügynöki tevékenységének ellenértékéül megszabott 1 °/0 jutalék, eltérően a munkavállalók létfenntartására szükséges munkabérnek rövidebb visz-