Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 113 áruk előállításával vagy forgalombahozatalával, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozzék. (Kúria 1933. jún. 6. P. IV. 2126/1931. sz.) 150. A kötelezőjegy birtokosa nem tartozik jogcímet bizonyítani. (Kúria 1933 jún> 6 p jy i715/1933. sz.) Indokok : Az alperes által kiállított okirat így szól: «Bon 100.000,000 koronáról, mely összeget F. I. úrtól felvettem. Budapest, 1925. szeptember 29.» A cím és a szöveg, összefüggésükben, a kereskedelmi forgalomban szokásos értelem szerint, nyilvánvalólag magában foglalja a visszafizetési ígéretet.. A K. T. 284. §-ának megfelelően minősítette tehát az okiratot a fellebbezési bíróság kötelezőjegynek. Ilyképpen az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy a felperes, mint a követelést megtestesítő kötelezőjegy birtokosa, nem tartozik bizonyítani jogcímet, hanem az, alapjogviszonyból az alperes támaszthat kifogást, és így arra nézve az alperest terheli a bizonyítás. 151. A nyugdíj összegének a leszállítására, hacsak a fizetés gazdaságilag lehetetlenné nem vált és a kötelezett anyagi romlását előidézni nem alkalmas, nincs törvényes alaV- (Kúria 1933. jún. 7. P. II. 6000/1932. sz.) Indokok : A nyugdíj összegének a leszállítására nincs törvényes alap. Ugyanis az 1926 : XVI. tc. egész tartalmából, de különösen annak 6., 10. és 14. §-aiból kétségtelenül kitűnik,, hogy a törvényhozás a nyugdíj átértékelésével kapcsolatos kérdéseket ennek a törvénynek a szabályai szerint véglegesen kívánta rendezni és ezért a nyugdíj járandóság késó'bbi megváltoztatásának csak az ott meghatározott esetekben és módon lehet helye. Az 1924. évi július hó 1. napját követő' idó'ben bíróilag vagy egyességileg megállapított nyugdíj megváltoztatásáról pedig a törvény nem intézkedik. De a jogfejló'désnek a 4600/1933. M. E. sz. rendeletből kitűnő iránya szerint is, a köztámogatásban részesülő vállalatok kivételével, más részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a nyugdíj leszállításának a kedvezőtlenné vált gazdasági viszonyok dacára is nem általában, hanem csak időbeli és mennyiségi korlátozásokkal, vagyis csak akkor van helye, ha az a nyugdíjszabályzatban meghatározott törvényes mértéket meghaladja és ha a leszállítást a rendelet életbelépésétől számított három hónapon belül kérik. A felperesek a nyugdíj összegének leszállítását a Pp. 413. §-a alapján kérték. Ezt a törvényhelyet azonban már csak azért sem lehet alkalmazni.. Hitel jogi Döntvénytár. XXVI. 8