Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 107 27. A K. T. 468. §-ának 3. bekezdésében, a biztosítási ügylet érvényesen létrejötte tekintetében foglalt törvényes vélelem nyilván azt célozza, hogy a biztosítási ajánlatot tevő ajánlatának elfogadása és a biztosítási szerződésnek létrejötte iránt túlsokáig bizonytalanságban ne tartassék és hogy a biztosítás a biztosító önkényétől függetlenül mielőbb kezdetét vehesse. Éppen ezért nincs érvénye az ajánlatban foglalt olyan kikötésnek, hogy a biztosítónak határozatlan ideig áll szabadságában a megtett ajánlatot visszautasítani és az sem megengedhető, hogy a biztosító a forgalmi viszonyokkal nem indokolható, túlhosszú határidőt köthessen ki nyilatkozatra. (Kúria 1933. máj. 23. P. VII. 1290/1932. sz.) 140. Cégbitorlás nemcsak az, ha a cég a maga egészében megtévesztőén hasonló, hanem az is, ha jellegzetes toldat vagy jelező idézi elő ezt a hasonlóságot. (Kúria 1933. máj. 23. P. IV. 1185/1933. sz.) Indokok : A K. T. 17. §-a értelmében minden új cégnek az azon a helyen vagy községben már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cégtől világosan különböznie kell. Aki tehát e szabály ellenére oly céget használ, amely egy már bejegyzett céghez oly mértékben hasonló, hogy az utóbbival az üzleti forgalomban könnyen összetéveszthető, az cégbitorlást követ el. Ez a cégbitorlás pedig nemcsak akkor áll fenn, ha a cég a maga egészében megtévesztőén hasonló, hanem akkor is, ha a jellegzetes toldat vagy jelző idézi elő ezt a hasonlóságot. Ebben az esetben az «Áger» Mezőgazdasági és Kereskedelmi K.-T. felperesi cég az utóbb alakult «Áger>> Termelők és Fogyasztók Arucsarnoka mint Szövetkezet alperesi cégtől világosan és határozottan azért nem különböztethető meg, sőt a futólagos megfigyelés mellett könnyen azért téveszthető össze, mert mindakét cégszövegnek az «Ager» szó a vezérszava és a meg nem támadott tényállás szerint mindakét cég üzletköre is azonos. Az e részben követett bírói gyakorlat értemében pedig valamely újonnan alakuló kereskedelmi cég rendszerint nem vehet fel cégének szövegébe egy már korábban ugyanazon a helyen fennálló azonos üzletággal bíró kereskedelmi cég bejegyzett szövegében alkalmazott főjelzőt, vagyis azt a vezérszót, amelyet az üzleti forgalomban a cégnek a rövidített alakban való megjelölésére