Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
T arialommutató. xt Lap ha az összeomlást az előző visszaélések is előkészítették, hogy az igazgatósági ülésekre nem hívták meg 127 186. A részvénytársaság igazgatóságának tagjaival szemben a tudomásukra nézve fennálló vélelem a hivatás kötelességszerű betöltésén alapszik, megdöntésére nem alkalmas ezért az értesülés elmaradására vagy az igazgatói hatáskör nemgyakorlására hivatkozás 143 205. A r.-t. igazgatósági tagjának a K. T. 10. címében szabatosan körülírt kötelességein felül az ügyvezetésnek a törvényben és az alapszabályokban meghatározott módon irányítása és általános jellegű ellenőrzése is kötelessége 157 h) R.-T. és szövetkezet. 4. A szövetkezet egész üzletének részvénytársaságra átruházása s ezzel kapcsolatban a szövetkezet felszámolásának elhatározása nem minősíthető a szövetkezet és részvénytársaság közt meg nem engedett egyesülésnek pusztán azért, mert a részvénytársaság az átvett vagyonösszesség ellenértékeként a szövetkezetnek nem készpénzt, hanem részvényeket adott. Ezek a részvények ugyanis a szövetkezet vagyona gyanánt felszámolási értékesítés tárgyává is tehetők 3 i) Büntető határozatok. 59. Minthogy a tényállás szerint a részvénytársaság vagyona már 1924. év végén sem fedezte a tartozásokat, amit legjobban a panaszlott igazgatósági tagnak kellett tudni, akit az igazgatóság már 1924. év nyarán a társasági vagyon értékesítésével bízott meg ; a panaszlottnak az a mulasztása, amelynél fogva erről a Kt. 187. §-a rendelkezése ellenére az illetékes törvényszéknek a csőd megnyitása végett jelentést nem tett, a 218. § 7. pontjában meghatározott kereskedelmi vétség tényálladékát kimeríti 47 Szövetkezet. 3. A részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlésnek oly határozatait, amelyeket maga is indítványozott, megszavazott vagy egyéb ténykedésével elfogadott, a részvényes, szövetkezeti tag az állandó bírói gyakorlatban kialakult jogszabálynak megfelelően meg nem támadhatja 2 4. A szövetkezet egész üzletének részvénytársaságra átruházása s ezzel kapcsolatban a szövetkezet felszámolásának elhatározása nem minősíthető a szövetkezet és részvénytársaság közt meg nem engedett egyesülésnek pusztán azért, mert a részvénytársaság az átvett vagyonösszesség ellenértékeként a szövetkezetnek nem készpénzt, hanem részvényeket adott. Ezek a részvények ugyanis a szövetkezet vagyona gyanánt felszámolási értékesítés tárgyává is tehetők 3 25. Szövetkezeteknél sincs helye annak, hogy az igazgatóság közgyűlési határozat és alapszabálymódosítás nélkül üzletrészeket készpénz helyett bizonyos vagyontárgyakért átengedjen 19 65. Elvileg nincs akadálya az oly alapszabályi intézkedésnek, hogy az üzletrészeket is meghaladó veszteség fedezésére a
