Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

94 Hiteljogi Döntvénytár. idő, amely alatt az eladó teljesíteni jogosítva van. Ha tehát a szerződésnek az a kikötése, miszerint anyaghibákért a szállítástól számított hat hó tartamára az alperes jótállást, nevezetesen a fenti idő alatt anyaghiba folytán használhatatlanná vált alkatrész díjtalan pótlására kötelezettséget vállalt, akként volna is érthető, hogy ily pótlással az alperes a vétel felbontását kizárhatja, a felbontás jogának kizárása, ha joghatályosan kikötöttnek volna is tekinthető, mégis csak akkor következett volna be, ha az alperes ezt a pótlást a nem vitás tényállás szerint 1928. június havában leszállított, 1928. augusztus 12-én kifogásolt cséplőkészletet illetően haladéktalanul, mindenesetre az 1928. év végéig elvégezte volna, ami pedig meg nem történt. A cséplőkészlet üzemképtelenségének egyébként sem anyaghiba, hanem főként a benzinmotornak a szállítás idejében is fennállott rendkívüli kopottsága és elhasználtsága az oka. Ezért a hibáért pedig az alperes törvényes szavatossági felelőssége fennáll, mert sem ezt a szavatossági felelősséget, sem az annak alapján gyakorolható felbontási jogot a szerződés ki nem zárta és nem korlátozta. II. A kir. Kúria a P. H. T.-ba 849. szám alatt felvett P. VII. 3894/1925. számú E. H.-ban már kimondotta, hogy az áru minősége hiánya miatt való kifogás és az ebből az okból való rendelkezésre bocsátás a dolog természete szerint csak a hiányok megállapítása után történhetik ; ha tehát a hiányok megállapítása az eset különleges körülményeihez képest hosszabb időt vesz igénybe, a K. T. 349. §-ában megjelölt hathónapi határidő csak ettől az időtől számítható. Áll ez különösen akkor, ha a vétel tárgyául olyan üzemképes állapotban átadandó gépberendezés szolgál, amelynek üzemképességéről és rendeltetésszerű működéséről a vevő hosszabb időn át tartó kísérletezések, vagy műszaki eljárások foganatosítása nélkül meg sem győződhetik, mert ezeknek a kísérleteknek és eljárásoknak befejezte előtt az átadás-átvétel befejezettnek szintén nem tekinthető. III. Nem nagyjelentőségű és könnyen helyrehozható hiány esetében a kötelezettség teljesítésére nézve irányadó jóhiszeműség és méltányosság követelményeinél fogva a vevő a hiány helyrehozatalát felbontási jogának gyakorlásával nem gátolhatja meg. = I. K. I. G. 68/1902. (F. H. 7. 1616.) és P. IV. 3078/1927. (K. Jog. 1928., 54. o.) szerint a hiányokért vállalt szavatosság nem szünteti meg a vevő elállási jogát. — II. L. a 347. E. H.-ot is (Hj. Dt. 5., 47.) s a K. P. VII. 6224/1926., 473/1928. (J. H. I. 1029., II. 883.) és 2412/1930. (Hj. Dt. 24., 38.) ugyanily elvi alapú határozatait. — III. K. 1781/1895. (Grill. IV., 1408.) szerint a vevő nem kötelezhető a hiányok pótlásának elfogadására.