Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
70 Hiteljogi Döntvénytár. tevő határozata tehát anyagi okból érvénytelen. De érvénytelen ez a határozat alaki okból is. Az alperes r.-t. alapszabályainak értelmében ugyanis az igazgatóság csak akkor határozatképes, ha az igazgatósági ülésre az összes igazgatósági tagok meghívattak és arra legalább négy igazgatósági tag megjelent. A per adataiból nem tűnik ki, hogy a szóbanforgó igazgatási ülésre az összes igazgatósági tagok meghívattak volna. Felperesnek az a jogi álláspontja pedig, hogy mivel az igazgatósági ülést közvetlen megelőző rendkívüli közgyűlésre minden részvényes meghivatott és általános szokás, hogy a közgyűlésen megválasztott új igazgatóság a közgyűlés után nyomban tartozik összeülni, így a rendkívüli közgyűlés után nyomban megtartott s szóbanforgó igazgatósági ülésre az igazgatósági tagokat egyébként külön meghívni szükségtelen volt, legfeljebb csak akkor volna elfogadható, ha a megválasztott új igazgatósági tagok mindnyájan részvényesek lettek volna. Az adott esetben azonban az új igazgatóság megválasztott 13 tagja közül csak egy volt részvényes. Az a körülmény pedig, hogy a szóbanforgó igazgatósági ülési jegyzőkönyvnek teljes másolata utólag minden egyes igazgatósági taggal közöltetett, a szóbanforgó igazgatósági ülés alapszabályszerű összehívásának hiányosságát nem pótolja. Különben is a bíróság a szóbanforgó rendkívüli közgyűlésnek határozatai közül többek között az új igazgatósági tagok megválasztását is megsemmisítette, ennélfogva az új igazgatóságnak minden határozata hatálytalanná vált. Az így, úgy anyagilag, mint alakilag érvénytelen igazgatósági határozatból pedig, mivel felperes, mint igazgatósági tag, e minőségénél fogva az alpes r.-t.-al szemben alkalmazotti jogviszonyban levő «jóhiszemű harmadik» személynek nem tekinthető : felperesjogokat nem érvényesíthet. Ez a körülmény azonban nem zárja ki, hogy felperes az alperes r.-t. részére és érdekében teljesített tevékenységének díjjázását és készkiadásainak megtérítését ne igényelhesse azon általános jogszabály alapján, hogy senki másnak érdekében munkálatoknak díjjazás nélküli elvégzésére, kifejezett megállapodás hiányában, nem kötelest = A 844. E. H.-ot 1. Hj. Dt. 20., 60. V. ö. ehhez Hj. Dt. 23., 43.; 4., 128. ; 25., 61., 90., 121. 91. A váltónak fizetési jellege nem zárja ki az átértékelési törvényben az alapul fekvő ügyletre tekintettel megengedett esetleges átértékelést. (Kúria 1933. márc. 9 P. VII. 6255/1931. sz.)