Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

66 Hiteljogi Döntvénytár. többször haladékot kértek. Ebben a tényállásban, különösen pedig abban, hogy az alperesek a gép megvételére vonatkozó ügyleti akaratukat utóbb a formahibában már nem szenvedő okiratban (F/6) is kijelentették, ezt a felperessel közölték, újabb ajánlatuk megtételét fiúknak a felpereshez való elküldése és ennek a felperes üzleti telepén való megjelenése útján is támogatták, majd pedig habár a felperes a nyilatkozatot (F/6) változatlanul nem is tette magáéváj a gépet mindezeket követően átvették és használatba vették, az alperesek ügyleti akarata oly módon nyilvánul meg, hogy az a 27,483/901. K. M. sz. rendelet 6. §-ában foglalt jogszabály alapján már többé meg nem támadható. = 1. A 44. sz. jogegységi döntvényt 1. Hj. Dt. 24., 42. ; Hj. T. 12., 55. ; lg. Közi. 1931. 53. — 2. A megrendelések gyűjtésére vonatkozó újabb ítélkezést 1. Hj. Dt, 24., 66. ; 25., 6., 153. ; 26., 41. 85. A részvényesek osztalékjogát nem sérti a nyereség felosztásának mellőzése, ha a felosztás a társaság és a "részvényesek közös érdeke szempontjából célját tévesztené. (Kúria 1933. márc. 3. P. IV. 3119/1931. sz.) Indokok : A részvényesnek a vállalat tiszta jövedelméből a vállalat létérdéke által megengedett bizonyos fokú részesedése kétségtelenül a részvényhez fűződő alapvető joga ugyan és a közgyűlési többség részére az alapszabályokban megengedett jogkör, különleges tartalék gyarapítására vonatkozó intézkedés, nem terjedhet ugyan ki annyira, hogy teljesen elvonja a részvényestől a tiszta nyereségnek azt a részét is, amely az üzleti év végén a r.-t. valódi érdekének nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül felosztható. Ez a jogelv azonban nem jelenti azt, hogy a nyereség osztalékképpen a részvényesek között oly esetben is felosztassék, mikor az a társaság és a részvényesek közös érdeke szempontjából célját tévesztené. Márpedig a közgyűlésnek az a határozata, amely a 3304 P 18 fillért kitevő 1929. üzletévi nyereség felosztását mellőzte, az adott esetben az igazgatósági jelentésben és a P. K. leveleiben foglaltakra tekintettel kellőképpen indokoltnak és célszerűnek mutatkozik, mivel felperes nem állítja és nincs is bizonyító adat a perben arra, hogy az adott esetben a közgyűlés többségét az üzletév tiszta nyereségének felosztása tárgyában hozott határozatánál nem az akkor is már ismert nehéz gazdasági helyzet által indokolt fokozott kereskedői gondosság és óvatosság, sőt célszerűség, hanem olyan szándék vezette, amely egyenesen arra irányult, hogy a részvényesek az őket illető osztaléktól komoly ok nélkül, s a törvénybe és az