Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

52 Hiteljogi Döntvénytár. azokkal szemben is kényszerítőleg kötelezi, akik a kényszeregyességi adóssal együttesen felelősek a követelésért. Ezért a csődönkívüli kényszerégyesség joghatálya, vagyis az a hatás, hogy annak jóváhagyásával a vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozások elengedetteknek tekintendők, csak a kényszeregyességi adósra állhat, nem pedig azokra a váltókötelezett társakra is, akik az anyagi jog szabályai szerint a váltóbirtokos hitelező alperessel szemben a teljes váltóösszeg erejéig felelősek, amiből következik, hogy a kényszeregyességi adós tartozásáért egyetemlegesen váltókötelezett társak fizetésének nem az a rendeltetése, hogy az adós a kvótális tartozásából bármit is megtakarítson, hanem hogy az eredeti tartozásnak a kvóta által nem fedezett részét fedezze = V. ö. a 18. sz. esettel. (I.) 81. Korlátoltan szerződőképes személyek hatálytalan szerződései alapján történt szolgáltatások visszakövetelésére az alaptalan gazdagodás szabályai irányadók. (Kúria 1932. jan. 22. P. VII. 5718/1930. sz.) Indokok : I. A kiskorúak és általában a korlátoltan szerződőképes személyek által kötött, de jóváhagyás hiányában kezdettől fogva hatálytalannak tekintendő szerződések alapján, ha egyik .vagy másik részről már szolgáltatások történtek, az alaptalan gazdagodás szabályai az irányadók arra nézve, hogy a szolgáltatás mennyiben követelhető vissza. Az alaptalan gazdagodás alapján pedig visszakövetelhető általában a tartozatlan fizetés s ilyennek tekintendő az a szolgáltatás is, amely a megkötött, de jóváhagyás hiányában kezdettől fogva hatálytalan szerződés alapján történt. Visszakövetelhetők tehát mindazok az értékek, amelyek szerződés alapján jutottak a másik fél birtokába s a visszatérítés kötelezettsége tekintetében irányadó az, hogy a jogalap nélkül kapott vagyontárgyakat, amennyiben még megvannak, természetben, a természetben vissza nem téríthető vagyoni előnyt pedig értéke szerint kell visszaszolgáltatni. E tekintetben általánosságban csak akkor van kivétel, amennyiben a kötelezett a gazdagodástól ismét elesett. Ámde erre sem hivatkozhatik a kötelezett, ha a visszatérítendő vagyoni előny megszerzésekor a jogalap hiányáról tudott. II. Nem követelhető külön munkadíj azon az alapon, hogy a szerződés folytán a felperes üzletében tevékenységet fejtett ki az elsőrendű alperes, mert a szerződés eredetileg hatálytalan lévén, felperes is csak az alaptalan gazdagodás elve alapján köteles kiadni azt a vagyoni előnyt, amihez a másik fél tevékenysége folytán jutott, ámde az irányadó tényállás szerint az üzlet az elsőrendű alperes tevékenysége ideje alatt veszteséggel dolgozott, s ilyen körülmények között arról, hogy munkája a felperesre vagyoni előnnyel járt volna, nem lehet szó. 82. /. A részvénytársaság igazgatóságának azok a tagjai, akik a hitelezők megkárosítását okozó jogellenes cselekményekről vagy mulasztásokról tudomást szerez-