Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

48 Hiteljogi Döntvénytár. ményekép ígérte a kapott foglaló visszaadását is. Erre való tekintettel a vevő felperest a szerződésből kifolyólag kártérítés az anyagi jog szabályai szerint nem illeti, de viszont az ügylettől való elállás és a foglaló visszaadásának ígérete folytán most már alperes sem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy a felperest a szerződés teljesítésében késedelem terhelte s hogy ekként a kapott foglalót megtartani jogosult. Felperes a foglaló átértékelésére irányuló kérelmével azonban elkésett. Az 1928 : XII. te. 2!). §-ának 1. bekezdésében foglalt az a szabály ugyanis, hogy a pénztartozás átértékelése iránti kérelmet az eljárás bármely szakában elő lehet terjeszteni, egyedül azt jelenti, hogy a kérelem előterjesztését a kereset megváltoztatására s új kérelmek előterjesztésére vonatkozó perrendi korlátok az eljárás egyik szakában sem gátolják, azonban a 3. §-ban felállított időbeli korlátozás alól való kivételt ez a szabály meg nem állapít. Az a körülmény pedig, hogy az a bíróság, amely előtt az eredetileg csak névértékben való fizetésre irányuló keresetet a felperes előterjesztette, ellenséges megszállás alá került, maga után vonja ugyan, hogy a peres eljárás a Pp. 469. §-a értelmében félbeszakadt, azonban ez csak az ott előterjesztett kereset tárgyául szolgált követelés tekintetében következett be, viszont az átértékelés útján előálló, a megszállás alá került kir. törvényszék előtti eljárásban még per tárgyául nem szolgált esetleges különbözetet illetően a felperes nem volt akadályozva abban, hogy az illetékes, működésében nem korlátolt bíróság előtt a törvény által meghatározott időben érvényesítse. 71. A versenytárs a polgári perútra nem tartozó mintaoltalomra korlátozottnak nem tekinthető, hanem megfelelő tényállás esetében a Tvt. alapján is követelheti a törvénybe ütköző magatartásnak abbanhagyását a versenytárs részéről. (Kúria 1932> jan 7 p IV 5398/1931. sz>) = L. : a mintaoltalomról az 1908 : XIII. tc. 2. §-át és a 107,709/1907. K. M. sz. rend.-et; a védjegyoltalom és a Tvt. viszonyáról a K. 1929. febr. 8. P. IV. 6001/1928. és 1930. szept. 18. P. IV. 2132/1930. (Hj. Dt. 22., 28. II. és 23., 101.) sz. határozatait. 72. A vállalat, amely szőnyeghasználatra nem szövött anyagot hoz forgalomba, ezt a más anyagot kifejezetten és érthetőn megjelölni tartozik. (Kúria 1932. jan. 8. P. IV. 5215/1931. sz.) Indokok : Szőnyeg alatt a Tvt. szempontjából irányadó közhasználat általában szövött anyagot ért ; ha tehát szőnyegként használatra szövettől különböző más anyagot kíván valamely vállalat forgalomba hozni, kifejezetten és érthető módon meg kell jelölnie, hogy mi az a más anyag (pl. linóleum vagy akár papírszőnyeg). A «Chepaleum» szó semminő ismert fogalmat nem fed ; azt a «celullóza» szó hozzátétele sem tölti meg világos tartalommal, mert nemcsak a papírnak lehet az anyaga cellulóza, hanem egyéb, szövésre alkalmas más anyagnak is. «Szőnyeg