Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

46 Hiteljogi Döntvénytár. át a való tényállás felderítésének egész terhét a vasútvállalatra azáltal, hogy a bejelentett adatok bizonyítása helyett pusztán azoknak az ellenőrizhető, kinyomozható voltára utal. Ha adott is a pályaorvos a foganatosított vizsgálat alkalmával olyan véleményt, hogy a felperes szolgálatképtelenségének a megszűnése csak hosszabb, hónapokra terjedő, gyógykezelés után várható, ez nem mentesítette a felperest attól a kötelességétől, hogy az alperes főorvosának későbben adott ellenkező véleményére való tekintettel betegségének a fennállását a főorvos véleményében szükségesnek jelzett gyógytartam eltelte után, különösen pedig az alperes részéről ebből a célból kiadott felhívásnak a vétele után újabb orvosi bizonyítvánnyal igazolja, mert az alperesnek, mint szolgálatadónak, kétségtelenül jogában állott kijelölni, hogy a vizsgálatot melyik orvos teljesítse és jogában állott a pályaorvos véleményét a főorvosával felülbíráltatni. De a dolog természeténél fogva sem lehet alkalmas egy korábban kiállított orvosi bizonyítvány a későbben foganatosított vizsgálat eredményének a megcáfolására. És még ha a felperesnek joga volt volna a szolgálatból nyugdíjjogosultsággal való kilépésre, akkor is köteles volt volna a tényleges szolgálat alól való felmentéséig az alperes szolgálati szabályzatának a rendelkezéseit megtartani és így az alperestől kapott felhívás után vagy szolgálattételre jelentkezni vagy pedig a szolgálatképtelenségét előidéző betegségének a fennállását igazolni. 68. A részvénytársaság igazgatóságának tagja a közgyűlésen jelszólalhat ugyan, különösen az Öt személy szerint is érintő kérdésekben, de ezt a jogát csak saját személyében gyakorolhatja, nempedig, mint a részvényes a maga jogait, képviselő útján. (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. dec. 23. P. VI. 11,055/1931. sz.) 69. A közkereseti társasági viszonyból eredő jogok megháborítása sommás visszahelyezési keresettel nem orvosolható- (Kúria 1932. jan. 7. P. IV- 4480/1930. sz.) Indokok: A felperes mint a közösen folytatott kereskedelmi üzlet társtulajdonosa azon az alapon, hogy az alperes őt a közösen birtokolt üzletből kidobta és ottani működését megakadályozza, kérte az üzlet közös birtokába való sommás visszahelyezését és az alperesnek a további háborítástól való eltiltását. A kereset egész tartalmából nyilvánvaló, hogy a felperes keresete általában mindazoknak a jogoknak és kötelezettségeknek birtokába való visszahelyezésére irányul, amelyek a közkereseti társasági viszony tartalmát alkotják. A felperes keresete e szerint a közkereseti társasági, tehát — kötelmi jellegű — jogviszony helyreállítását célozza. Ámde az 1802 : XXII. és az 1807 : XIII. tcikkek rendelkezésein alapuló állandó bírói gyakorlat értelmében sommás visszahelyezésnek csak ingó és ingatlan dolgok birtokában, vagy pedig olyan jogok birtokában