Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

•12 Hiteljogi Döntvénytár. a helyes értelem az, hogy a teljesítésben való késedelem vétkessége már egymagában is jogszerű alapja az átértékelésnek. (Kúria 1931. dec. 3. P. VII. 5474/1980. sz.) 48. /. A közkereseti társaság tagjai és általános jogutódaik a társaság könyveit és iratait az elszámolás befejezése után is bármikor megtekinthetik és használhatják. — II. A könyvek megtekintésének jogát a társasággal szemben fennálló valamely követelés átruházása rendszerint meg nem szünteti. — III. A könyvek felmutatására köteles fél a felmutatás költségeinek előlegezését kívánhatÍa- (Kúria 1931. dec. 3. P. IV. 4267/1931. sz,) Indokok : I. Az egyrészt alperes, másrészt a felperes és örököstársai, mint G. M. örökösei között kötött megállapodásban az érdekelt felek a G. testvérek és Sch. cég ügyeinek lebonyolításáról, a társaság vagyonának értékesítéséről és felosztásáról, a társascég megszüntetéséről, tehát a közkereseti cég feloszlatásáról és felszámolásáról rendelkeznek. Ilyen esetben pedig a társasági tagok és ezek általános jogutódai, vagyis örökösei a társaság könyveit és iratait, mint közös okirataikat, a K. T. 120. §-a értelmében az elszámolás befejezése után is bármikor megtekinthetik és használhatják. A megállapodásnak abból a tartalmából, hogy az O. vasútépítésnek, az E. gazdaságnak és a B. cégnek, az alperes, valamint a felperes és örököstársai között továbbra is jogközösségben tartott, de az alperes intézésére bízott ügyeiben az alperes eljárásának jövőbeli megvizsgálását a felek szabályozás tárgyává tették : nem vonható okszerű következtetés arra, hogy az érdekeltek a megállapodás megkötése napjáig vezetett könyvek e tartalmának használatáról, megtekintésének jogáról lemondottak vagy ezt is korlátozás (közös meghatalmazott megtekintése) alá vonták volna. Az alperes annak az érvelésének sincs törvényes alapja, hogy ezt a megtekintést a felperes meghatározott időn belül megkezdeni és jogvesztés terhével befejezni tartoznék. II. A megállapodás szerint G. M.-nak azok az örökösei, közöttük a felperes is, akik járandóságuknak az E. gazdasággal kapcsolatos részét már korábban átruházták, kijelentették ugyan, hogy az E. gazdaságból folyóan az alperes ellen igényeket nem érvényesíthetnek és az átruházókat továbbra is az alperes vezetésére bízott e gazdaság számadásainak megvizsgálására vonatkozó jogosultságból kizárták. De felperesnek a közös könyvek és iratokhoz való joga még akkor sem szűnt meg, ha a felperes az E. bérgazdaságból öt illető minden követelését valóban átruházta volna, mert a megállapodás a G. M. tőkebetétjének megállapítása és idevonatkozólag az E. gazdaság nyereségének a részesedésüket átruházó örökösök és a vevő között megosztása tekintetében a felperes érdekeltségét továbbra is fenntartotta. A megállapodás továbbá akként rendelkezik, hogy abban az esetben, ha utóbb kiderülne, hogy G. testvérek és Sch. cég vagyonához olyan vagyontárgyak is tartoztak, amelyek a cég könyveiben most bevezetve nincsenek, akkor az ilyen vagyontárgyakból a vagyoni részesedés az ott meghatározott arányban a G. M. örököseit is megilleti. Ennek a jognak a kikötése pedig kétségtelenül magábanfoglalja e jog tartalmának és terjedelmének megálla-