Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hitel jogi Döntvénytár. 19 tetését pedig csak a kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyezheti, illetőleg hagyhatja jóvá (1876 : XIV. tc. 131. § és a 141,000/1926. M. E. sz. rend.). Ámde az állandó bírói gyakorlatban megnyilatkozott jogszabály szerint a K. T. alkalmazása szempontjából a gyógyszerész, mivel a K. T. 258. § első pontjában körülírt ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik, kereskedőnek tekintendő, a gyógyszertár üzeméhez tartozó dolgok (dologösszeség) felett pedig a személyes üzleti jogú gyógyszerész is magánjogilag szabadon rendelkezhetik, mert csakis maga a személyes jogosítvány az, ami ki van vonva a magánrendelkezési jog köréből. Ebből az következik, hogy nem ütközik közrendbe az olyan magánjogi (közkereseti társasági) szerződés, melyet a személyes gyógyszertári jogosítvánnyal felruházott oki. gyógyszerész és egy másik oki. gyógyszerész nem a jogosítvánnyal való üzérkedés céljából, hanem magának a személyes jogosítványnak érintés enélkül pusztán azért kötnek, hogy a gyógyszertár a megfelelő anyagi eszközökkel felállítható, berendezhető és üzeme folytatható legyen. Ezért az ilyen magánjogi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos magánjogi igényeknek a magánjogi (kereskedelmi jogi) szabályokhoz képest való választottbírósági rendezése sem minősíthető közrendellenesnek, az ítélet pedig meg nem engedett cselekményre kötelezőnek , akkor sem, ha túlmenne a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításán. A választottbíróság ítélete a felszámolónak a gyógyszertárra vonatkozó értékesítési jogkörét nem terjeszti ki magára a felperes gyógyszertári személyes üzleti jogára, az ítéletnek tartalma tehát nyilvánvalóan az, hogy az értékesítési jog csupán a gyógyszertár üzeméhez tartozó dolgokra (dologösszeségre) szorítkozik, amit viszont nem zár ki az 1908 : XLI. tcikk 2. §-ának 8. pontja, mert az csupán a végrehajtás alól mentességet," nempedig a társasági vagyonfelosztás érdekében szükséges elidegenítés körét szabja meg. A felszámolónak kezelési tevékenysége pedig egy tekintet alá esik a zárgondnoki kezeléssel, melynek céljából a kir. Kúria jogegységi tanácsának 11. sz. polgári határozata értelmében a gyógyszertárhoz tartozó dolgok (dologösszeség) még végrehajtási foglalás tárgya is lehet. Ilyképpen nem tekinthető meg nem engedett cselekménynek a felszámolói kezelés és értékesítés, melynél a felszámoló természetesen a közigazgatási rendelkezések betartásával köteles eljárni. = A 11. sz. J. D. szerint (P. H. T. 4. E. Hfc 715.) : a személyes üzleti jogú gyógyszertár üzeméből előálló jövedelem végrehajtás alá vonható. — A budapesti kir. ítélőtábla is 1931. máj. 15-én hozott P. VI. 4181/1931. sz. határozatával helybenhagyott oly intézkedést, amelyben az elsőfokú cégbíróság a gyógyszertári üzem felszámolásának megengedettségéből indult ki. — L. a Hj. Dt. 24., 110. határozatot is. 2*