Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvenyiár. 17. Az üzletátruházás nem állapítható meg az üzlet­tulajdonosnak a bérletről lemondása alapján, ha bérnem­fizetés miatt a bérlet amúgyis megszűntnek tekintendő. (Kúria 1931. okt. 28. P. IV. 3957/1931. sz.) Indokok : Az üzletátruházás fogalmához ugyan nem kíván­tatik meg feltétlenül az üzlet minden alkotóelemének, az áru­raktárnak vagy az üzleti berendezésnek megvásárlása és át­vétele ; hanem elegendő olyan jogi helyzetnek, olyan üzleti előnyöknek átengedése, amelyektől az üzlet folytatásának lehe­tősége függ. Az is kétségtelen, hogy szálloda, vendéglő és kávé­ház céljaira szolgáló épület bérleti jogának megszerzésével el­választhatatlanul együtt jár az ahhoz szokott vendégkörnek, az ahhoz fűződő üzleti összeköttetéseknek megszerzése is, a bérleti jog tehát az ilyen és ehhez hasonló üzlet folytatásának döntő feltétele és legfontosabb értéke. Az ilyen kereskedelmi üzlet helyiségeire vonatkozó bérlet megszerzése tehát, midőn ez a megszerzés és az üzlet változatlan továbbfolytatása az előző bérlő üzlettulajdonossal kötött előzetes megegyezésen alapuló lemondás és a volt bérlő üzlettulajdonos közreműködése folytán vált lehetővé, rendszerint önmagában üzletátruházásra mutat. Ámde a megállapított tényekből kifejezett átruházási szerződés nélkül nem vonható okszerű következtetés arra, hogy az első- és másodrendű alperesek bérleti szerződésének lehető­sége és alapja a F. D.-nak a bérletből kölcsönös megállapodással történt lemondása volna, mivel F. D. nemcsak vagyonilag tönkrementnek, hanem olyan bérlőnek tekinthető, akinek bérleti joga is ekkor már megszűnt, mert bérnemfizetés miatt a háztulajdonos őt a bérletből bármikor kitehette. Annak tehát , hogy F. D. a háztulajdonosnak kijelentette, hogy a bérletről lemond, jogi jelentősége nincsen, mert ez a lemondás nem jelentett egyebet, mint a háztulajdonos törvényi bérletmeg­szüntetési jogának kifogásnélküli elfogadását. Az első- és másodrendű alperesek bérleti szerződésének megkötésére tehát a valóságban nem a F. D. lemondása adta meg az alkalmat és lehetőséget, hanem a háztulajdonos kétségtelen egyoldalú rendelkezési joga. = Ugyanígy : K. 1931. okt. 28. P. IV. 3958/1931. V. ö. a K. 1916. okt. 10. P. VIII. 1943/1916. (Hj. Dt. 10., 23.) és 1931. okt. 9. P IV. 2695/1930. (Hj. Dt. 24., 132.) esetekkel. 18. /. Az egyetemleges adóstársak egyike által kötött cs ödönkívüli kény szer egy esség nincs befolyással a másik

Next

/
Thumbnails
Contents