Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

156 Hiteljogi Döntvénytár. puszta ajándéknak, még ha annak fizetését különös kötelezettségi alap nélkül egyoldalú nagylelkűségből is vállalják, mivel annak révén, hogy a juttató a juttatást élvező' részéről előzően szolgálatteljesítést kapott, e szolgálatuk, díjazásuk ellenére, ha jogilag nem is, de erkölcsileg mégis vissztehernek jelentkeznek; a vállalt járadékfizetési kötelezettség akár nyugdíj-, akár kegydíjjellegű, tehát ha előzménye a juttatott részéről a juttató irányában huzamosabb időn át kifejtett szolgálatteljesítés volt, mint nem teljesen ingyenesnek, jelentkező szolgáltatás nem tartozik a Pp. 131. §-ában szem előtt tartott kötelezettségek közé s így arra vonatkozóan a Pp. 413. §-án alapuló kötelezettségmódosító kérelemnek helye nincs. = V. ö. Opet. Dienstvertragliches u. nachdienstliches Ruhegeld. Archív f. d. civ. Praxis. N. F. 16, B. 67, 79. 204. /. Ha a szállított áru csak részben használhatatlan, a vevőnek ez az elállási joga az egész szállítmányra nézve csak akkor áll fenn, ha az áru a vevőre az eset körülményeire való tekintettel sem jogilag, sem fizikailag oszthatónak nem tekinthető. — II. Elállása folytán a vevő a kifogásolt árut az eladónak rendelkezésére bocsátani tartozik. Az elállási jog gyakorlását nem zárja ki azonban az a körülmény, hogy az a tárgy, amelyet az elállásra jogosult félnek vissza kellene szolgáltatni, hibája nélkül elpusztult, veszendőbe ment vagy lényegesen rosz205. Ha az igazgatóság a szövetkezet tőkeszükségletének biztosítására szükséges üzletrészjegyzést az üzletjegyző érdekében, ellenben a szövetkezet és ennek hitelezői megkárosítására hatálytalanítja, eljárása nemcsak a köteles gondossággal ellenkezik, hanem olyan vétkes kötelességszegésnek minősül, amely az igazgatóság tagjaival szemben a K. T. 191. §-ának korlátai közt alkalmas lehet a K. T. 189. §-ában meghatározott kártérítő felelősség megszabbodott. (Kúria 1932. okt. 13. P. IV. 2752/1932. sz.) állapítására. (Kúria 1932. okt. 13. P. IV. 2938/1932. sz.) 206. Ha a részvényeseknek újabb befizetésre felhívását a részvénytársaság érdeke nem kívánta meg,