Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 153diszkrecionális joga. A szolgálati szabályzat 115. § c) pontja ugyan megállapítja azt is, hogy az alkalmazottaknak elvileg (grundsátzlich) milyen sorrendben lehet felmondani, t. i. elsősorban a próbaként alkalmazottaknak, másodsorban a még nem nyugdíjjogosult, de állandóan évi fizetéssel alkalmazottaknak és csak harmadsorban a többi kategóriáknak. A felperes pedig, akinek a nyugdíjintézeti tagsága 1921. évi március hó 4-én kezdó'dött, sem a felmondáskor, sem a felmondási idő leteltekor nem volt még nyugdíjjogosult, következésképpen az elbocsátható alkalmazottak második csoportjába tartozott. A szolgálati szabályzat idézett szakasza szerint azonban ettől az elvi sorrendtől megfelelő esetekben a teljesítményre tekintettel vagy szociális megfontolásokból el is lehet térni. Az a szabály, hogy a második csoportba tartozó alkalmazottaknak csak a főszemély zeti bizottság (Haupt-Personal-Kommission) közreműködésével lehet felmondani és hogy az elvileg megállapított sorrendtől való eltéréshez is ennek a bizottságnak hozzájárulása szükséges, a szolgálati szabályzat bevezetése szerint csak Ausztriában nyer alkalmazást és Magyarországra ki nem terjed. A hajóstársaságnak az elvi sorrendtől való eltérési jogából folyik, hogy az eltérés előfeltételeinek megállapítása a hajóstársaság mérlegelési körébe tartozik, mert ezeknek a feltételeknek fennforgását — egész üzeme áttekintése alapján — csak a társaság tudja eldönteni, a felmondással elbocsátandó személy kiválasztásában pedig szabad keze van. Az elvtől való eltérést a felperes csak akkor támadhatná meg, ha bizonyítaná, hogy a társaság a felperest jogainak a kijátszása céljából, joggal való visszaélésként bocsátotta el. = V. ö. a 173. esettel. 201. Az üzlet szerződés útján történt átruházása megállapításának nem akadálya, hogy az átruházás az üzletet átvevő részvénytársaság megalakulásával egyidejűleg történt, hogy az átruházó az üzletet apportként vitte be a részvénytársaságba. (Kúria 1932. okt, 11. P. II. 6935/1930. sz.) Indokok: Az alperes az A. Cs. G. T. E. T. aradi céggel azonos cégszöveggel önálló részvénytársaságként jegyeztetett be a cégjegyzékbe. Az alapítási tervezet tartalma szerint az alperesnek összesen 700 millió korona névértékű 7000 darab részvényéből az aradi r.-t. csupán 3000 darab részvényt kapott összesen 300 millió korona névértékben, úgyhogy az aradi r.-t.