Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

150 Hiteljogi Döntvénytár. abban az esetben, ha a törvényszerűen megalakult részvénytársaság ezeket az ügyieteketakárkifejezetten, akár erre jogszerű következtetést engedő ténnyel jóváhagyja, magáévá teszi. Ebből következik, hogy a részvénytársaság javára vagy terhére annak bejegyzése előtt létesített ügyletek eredetileg érvényteleneknek nem tekinthetők. Abban az esetben, ha a törvényszerűen megalakult részvénytársaságazügyletet magáévá tette, az joghatályossá válik. Ily ügyletek esetén a részvénytársaság javára kötött ügylet alapján a telekkönyvben a részvénytársaság bejegyzése előtt szerzett s a rangsorhoz fűződő érdeknél fogva bejegyezhető nyilvánkönyvi jog sem törölhető érvénytelenség okából. Áll ez annyival inkább, mert telekkönyvi akadálya sincs annak, hogy az alakítandó részvénytársaság, mint létesülő jogi személy részére nyilvánkönyvi jog bejegyezhető ne legyen. Megfelel ennélfogva az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a felpereseket az elsőrendű alperes r.-t. javára bekebelezett tulajdonjog törlése iránt keresetével elutasította. E döntés a kifejtettek értelmében anyagi jogszabályt annál kevésbbé sért, mert a részvénytársaság alakuló közgyűléséről felvett jegyzőkönyv szerint a részvénytársaság közgyűlése, sőt az azon résztvett felperesek személyesen is a felperesek, mint alapítók által nyújtott apport tekintetében létrejött megállapodást kifejezetten jóváhagyta s az apportot átvettnek jelentették ki. E mellett az apportra vonatkozó megállapodásnak a törvényszerűen megalakult részvénytársaság által történt elfogadására, jóváhagyására utal a törvényszerűen megalakult részvénytársaság igazgatóságának az a ténye is, hogy a csatolt hiteles telekkönyvi betétek C. 86. és C. 70. számú bejegyzéseiből megállapíthatóan a részvénytársaság tulajdonába a felperesek által az apportként bevitt ingatlanokat a részvénytársaság nevében jelzálogként kötötte le. De megfelel az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, amellyel a felpereseket a másodrendű alperes jelzálogjogainak törlése iránti keresetével is elutasította, mert amennyiben az elsőrendű alperes részvénytársaság a perbeli ingatlanokra érvényes tulajdonjogot szerzett, úgymint jelzálogtulajdonos, az ingatlanokat jelzálogként érvényesen köthette le a másodrendű alperes javára, következésképpen e jelzálogjogok érvénytelenség okából nem törölhetők. = Az ú. n. alapítási ügyletek, s ilyen a természetben adott betétre vonatkozó, nem a részvénytársaság nevében kötöttek. A belőlük eredő jogok a bejegyzett részvénytársaságot újabb jognyilatkozat nélkül is megilletik. V. ö. Lévy Béla, A részvénytársaság megalakulása előtt kötött ügyletek hatálya (Nagy Ferenc emlékkönyv) és Staub ad 200. § 5. és 6. jegyzet, a 6. különösen az ingatlanszerzésről.